A fehérmustár vetésforgója:

Ideális növénysorrend: gabona - mustár - gabona. A fehérmustár termesztése során azon túl, hogy vetőmagként learatott termése értéket hoz, az utóvetemény vonatkozásában olyan kedvező hatással is rendelkezik, hogy betakarítása után nagyon jó talajmunka végezhető. A mustár jó előveteménye az olyan növényeknek is melyek a talajban élő fonálférgektől veszélyeztetettek, mert közismert a fonálféreg gyérítő hatása.
Nem javasolt a mustár vetése azokon a táblákon, ahol az előző évben repce, napraforgó, olajretek volt, mert számos közös betegségük (pl.: csapadékos években a Sclerotinia sclerotiorum okozhat nagy károkat), illetve kártevőjük fellépésével valamint gyomosításukkal is számolhatunk. Ezenkívül a vetőmagtermesztésből is kizáró ok.
A herbicidmaradványok és a visszamaradó nagy tömegű szármaradványok miatt a kukorica és cirokfélék sem jó előveteményei. Kölessel, galajjal fertőzött táblába ne vessünk mustárt, mert irtásuk csak részben megoldott. Önmaga után 5 év elteltével következhet.
Legyünk figyelemmel arra, hogy a mustár számos herbicidnek egyik általánosan használt tesztnövénye, termesztését bizonytalanná teheti az előző évben használt gyomirtó szer lebomlatlan maradványa. Ebben a kérdésben mindenképpen indokolt növényvédelmi szakember véleményének a kikérése a későbbi károk elkerülése végett. Károsodásra számíthatunk akkor is, ha az előző évben hibás permetezéstechnikával (átfedés, dupla szórás a forgókon stb.) juttattuk ki a herbicideket.
A vetőmagtermesztésre kijelölendő táblák tervezésekor az izolációs távolság betartása más rokon fajoktól illetve más fajtáktól alapkövetelmény. Elit mag előállításakor 500 m, I. fokú mag előállításnál 200 m az izolációs távolság.