A fehér mustár

  • Éghajlatigénye
  • Talajigénye
  • Vetésforgója
  • Talajelőkészítése
  • Tápanyagellátása
  • Vetése
  • Ápolása
  • Betakarítása
A fehér mustár termesztésére a magyarországi éghajlat megfelelő, tenyészideje alatt a májusi, júniusi csapadékot igényli. Magja már alacsony hőmérsékleten csírázik (1-2 Co), korai vetésű növény, a már kikelt mustár a tavaszi utófagyokra kevésbé érzékeny. Kezdeti fejlődésekor inkább nedves körülmények kedvezőek számára, szárba indulásakor a meleget kedveli, míg a termésérés időszakában a száraz idő kedvező az egyenletes éréshez. Az érett becők eső hatására felnyílnak, ekkor jelentős szemveszteségre számíthatunk.

A fehér mustár a talajtípussal szemben viszonylag igénytelen, a talaj kultúrállapotával szemben viszont kifejezetten igényes.
A mustár termését a talaj tápanyag-ellátottsága és vízgazdálkodása befolyásolja elsősorban, a talaj típusa kevésbé. A nagyobb értékű vetőmag termesztéséhez azonban a könnyen melegedő vályogtalajok a megfelelőek. Termesztésére nem alkalmasak a szélsőségesen kedvezőtlen tulajdonságú talajok (futóhomok, szikes talajok, szerkezet nélküli láptalajok, stb.)

Ideális növénysorrend: gabona - mustár - gabona. A fehér mustár termesztése során azon túl, hogy vetőmagként learatott termése értéket hoz, az utóvetemény vonatkozásában olyan kedvező hatással is rendelkezik, hogy betakarítása után nagyon jó talajmunka végezhető. A mustár jó előveteménye az olyan növényeknek is melyek a talajban élő fonálférgektől veszélyeztetettek, mert közismert a fonálféreg gyérítő hatása.

Nem javasolt a mustár vetése azokon a táblákon, ahol az előző évben repce, napraforgó, olajretek volt, mert számos közös betegségük (pl.: csapadékos években a Sclerotinia sclerotiorum okozhat nagy károkat), illetve kártevőjük fellépésével valamint gyomosításukkal is számolhatunk. Ezenkívül a vetőmagtermesztésből is kizáró ok.

A herbicidmaradványok és a visszamaradó nagy tömegű szármaradványok miatt a kukorica és cirokfélék sem jó előveteményei. Kölessel, galajjal fertőzött táblába ne vessünk mustárt, mert irtásuk csak részben megoldott. Önmaga után 5 év elteltével következhet.

Legyünk figyelemmel arra, hogy a mustár számos herbicidnek egyik általánosan használt tesztnövénye, termesztését bizonytalanná teheti az előző évben használt gyomirtó szer lebomlatlan maradványa. Ebben a kérdésben mindenképpen indokolt növényvédelmi szakember véleményének a kikérése a későbbi károk elkerülése végett. Károsodásra számíthatunk akkor is, ha az előző évben hibás permetezéstechnikával (átfedés, dupla szórás a forgókon stb.) juttattuk ki a herbicideket.

A vetőmagtermesztésre kijelölendő táblák tervezésekor az izolációs távolság betartása más rokon fajoktól illetve más fajtáktól alapkövetelmény. Elit mag előállításakor 500 m, I. fokú mag előállításnál 200 m az izolációs távolság.

A fehér mustár apró magja és viszonylag korai vetés igénye feltétlenül őszi talaj előkészítést kíván, mert csak így biztosítható a beéredett, ülepedett magágy. A cél az, hogy tavasszal már minél kevesebb munkaművelettel tudjunk jó magágyat készíteni. Az egyenletes vetésmélység az egyöntetű, gyors fejlődést biztosítja, ami a gyomelnyomó képességét növeli. Ha ősszel csak a szántást végeztük el, talajállapottól függően simítózást követő tárcsázással, laza talajokon kombinátorral munkálhatjuk el a szántást, illetve készíthetjük el a magágyat. Törekednünk kell az aprómorzsás talajszerkezet kialakítására lehetőleg a magágy teljes mélységében. Ennek eszköze a kombinátor. Ha szükséges vetés előtt is hengerezzünk, így a kelés egyenletesebb lesz.

Közvetlenül a fehér mustár alá nem istállótrágyázunk, tápanyagigényét műtrágyákkal elégítjük ki. Az istállótrágya használatakor erősebb gyomosodásra és esetenként túl buja fejlődésre számíthatunk. A vetőmagtermesztésre vetett fehér mustár elsősorban az egyenletes N-szolgáltató képességű ammónium-nitrát tartalmú műtrágya használatát hálálja meg legjobban. A túlzott Nitrogén ellátás megdőlést, elhúzódó érést és végső soron rossz minőséget eredményezhet. Ha a talaj foszforban szegény, ősszel szükséges a pótlása. Kálium trágyázásra csak gyenge táperejű talajon van szükség.

A mustár egy tonna magterméssel az alábbi tápanyagmennyiségeket vonja ki a talajból:

Nitrogén /N/ 50 kg/t

Foszfor /P2O5/ 25 kg/t

Kálium /K2O/ 40 kg/t

A kijuttatásra javasolható hatóanyag mennyiségek:

Nitrogén: 70-120 kg/ha

Foszfor: 80-100 kg/ha

Kálium: 30-50 kg/ha.

A foszfor- és a káliumműtrágyát az őszi szántás előtt, a nitrogént a magágykészítéssel egy időben adjuk ki. A tartamhatás növelésének céljából a nitrogén egyharmadát célszerű fejtrágyaként kijuttatni. A pótolandó tápanyagok mennyiségének pontosítását nagyban segítheti műtrágyázási terv készítése. Ismerni kell az előző évek terméseredményeit, azokban az években kijuttatott műtrágyamennyiségeket és rendelkezni kell talajvizsgálati eredményekkel. Ezek alapján költségtakarékosabban és hatékonyabban tudunk dolgozni.

A fehér mustár jó termésének alapfeltétele az időben, jó vetőágyba történő egyenletes mélységű vetés. Ahogy a talajállapot lehetővé teszi vetni kell. Így tehát a vetés optimális ideje március közepe - második fele, legkésőbb április eleje. A túlzottan korán - már február végén - elvetett mag a talajban a nagy valószínűséggel bekövetkező hideg hatására elül, csírája elpusztul. A megkésett vetés viszont - főleg szárazabb időszakban - hiányos keléssel, egyenlőtlen fejlődéssel jár együtt, ami az állomány felgyomosodását és terméscsökkenést von maga után.

Vetési paraméterek:

Sortávolság: dupla gabonasortáv

Vetésmélység: 1-2 cm

Vetendő csíraszám: 150 db/m2

Vetőmagmennyiség: 8 kg/ha

A 8 kg/ha-nál nagyobb magmennyiséggel vetett sűrűbb állomány általában felnyurgul, nagyobb zöld- és kisebb magtermést ad, betegségekre,megdőlésre hajlamosabb. Precíziós szemenkénti vetőgépekkel a magmennyiség 6-7 kg közé csökkenthető és egységesebb állomány érhető el. A vetést követően hengerezni kell.

Gyomirtás

Az egyenletes kelést biztosító talajmunka és vetés után a fehérmustárnövény gyorsabban kel a gyomoknál, erőteljesen fejlődik, és uralni fogja a területet. Ennek ellenére számíthatunk a gyomok megjelenésére.

Legveszélyesebb gyomnövényei a következők:

-vadzab (Avena),

-köles (Panicum),

-fenyércirok (Sorghum),

-aranka (Cuscuta),

-galaj (Galium),

-vadrepce (Sinapis),

-sóskafélék (Rumex),

-káposztafélék (Brassica),

-csattanó maszlag (Datura),

-vadkender /Cannabis/.

A mustárban alkalmazható herbicidek köre rendkívül szűk,ezért már az előveteményben figyelmet kell fordítani a nehezen irtható és a feldolgozás során gondot okozó gyomokra.

A növényvédő szerek felhasználásánál további szigorításokra lehet számítani. Így 2008 végére kikerültek a felhasználható szerek közül a trifluralin hatóanyagú vetés előtt bedolgozható szerekkel /pl.OLITREF,TREFLÁN/. Ezért is fontos, hogy jó kultúrállapotú, gyommentes táblába és optimális időben kerüljön a vetőmag, hogy kihasználható legyen a mustár gyomelnyomó képessége.

Az egyszikűek elleni védekezés gyakorlatilag megoldható, a kétszikűek ellen viszont csak részleges hatás érhető el.

Egyszikűek

Ha évelő egyszikűek illetve köles, vadzab vannak a területen, akkor postemergensen kell védekezni az ún. szelektív egyszikűirtókkal.

Engedélyezett szerek:

-AGIL 100EC /0,6- 0,8 l/ha/,

-PANTERA 40 EC /2,0-2,5 l/ha/,

-SELECT 240EC /0,3-1,2 l/ha/,

-SELECT SUPER/2,0-2,4l/ha/.

Természetesen ezek irtják a magról kelő egyszikűeket is.

Preemergens technológia kétszikűek ellen.

A mustár gyomirtására preemergensen (vetés után kelés előtt) alkalmazható a BUTISAN STAR gyomirtó szer (hatóanyag: metazaklór+ quinmerak).

Dózisa: 2,5-3,0 l/ha,

illetve a SULTAN 50 SC/hatóanyag: metazaklór/

Dózisa: 2,5-3,0 l/ha.

A megfelelő hatáshoz a kezelést követő 2 héten belül 15-25 mm bemosó csapadék szükséges.

A kétszikűek elleni postemergens védekezésre az előzőkben felsorolt mindkét szer alkalmas, csak a kijuttatandó dózis változik.

BUTISAN STAR /2,0-2,5 l/ha/,

SULTAN 50 SC /1,5-2,5 l/ha/.

Felhasználható továbbá :

LONTREL 300 /0,25-0,4 l/ha/

CLIOPHAR 300 SL /0,25-0,4l/ha/.

Kimagasló hatékonyságúak a fészkesvirágzatúak ellen (árvakelésű napraforgó, pipitér-fajok, szikfű-fajok, parlagfű, mezei acat), jól irtják a keserűfűféléket. Toleránsak a vadrepce, repcsényretek, galaj, kender.

A LONTREL 300 és a CLIOPHAR 300 SL levélen keresztül szívódik fel, ezért felhasználása postemergensen történik, a permetezés a mustár károsodása nélkül egészen a virágbimbók megjelenéséig lehetséges. A szerek hatékonyságát megfelelő időzítéssel tudjuk a legjobban kihasználni. A túlfejlett gyomok ellen a készítmény hatása már nem megfelelő.

A kétszikűek ellen postemergensen alkalmazható még a GALERA /0,3-0,35 l/ha/, mely nagyon jó hatásfokkal bír a ragadós galajjal szemben is.

Betegségek

A mustár betegségei között előfordulhat a pereneszpóra és a fehérsömör. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy az időben elvetett mustárban ezek nem okoznak olyan mértékű károkat, hogy védekezni kelljen ellenük.

A mustár növénykórtani szempontból fokozottan fogékony a fehérpenészes rothadásra. A gomba szaporítóképletei - a szkleróciumok - a talajban több évig /4-5 év/ életképesek, nedves évjáratokban jelentős károkat okozhatnak nemcsak a termésveszteség által, hanem a betakarított vetőmagban jelenlévő szkleróciumok nagy száma miatt is. A gomba e szaporítóképletei nagyságban, alakban és fajsúlyban gyakorta megegyeznek a mustármagéval, ezért tökéletes eltávolításuk nehézkes, mindenképpen többlet költséget és nagyobb kihozatali veszteséget okoz.

A kórokozó elsősorban a savanyú kémhatású talajokon károsít, 7 pH felett a szkleróciumok hamarabb elpusztulnak. Megfelelő hatékonyságú védelmet a vetésforgó betartása mellett a Koni WG biofungicid granulátum vetés előtti talajra történő kiszórásával érhetünk el. A kiszórt gombaölőszert a magágykészítéssel egy menetben a talajba kell kombinátorozni.

Dózisa: 2-3 kg/ha.

A kijuttatott Coniothyrium minitans hiperparazita gomba kifejezetten a betegség kórokozójának kitartó képletén, a szkleróciumokon él, azokat elpusztítva.

Kártevők

Az állati kártevők elleni védelem kritikus része a mustár növényvédelmének. A nem kellő rendszerességgel figyelt mustárállományban jelentős károkat okozhatnak a következő kártevők:

  • földibolhák: megfelelő hatástartamú védelmet nyújthat a vetőmagcsávázás (MOSPILAN 70 WP); de nagyobb mértékű megjelenésük esetén a kikelő növényállományt permetezni szükséges / KARATE 2,5 WG, KARATE ZEON 5 CS/
  • repcefénybogár: a virágpor keresése közben kirágja a bimbókat, miközben megsérti a termőt, a virág lehull, ezzel közvetlen termésveszteséget okoz;
  • repce-becőormányos: az imágó április-május hónapban a szárat, kocsányt, bimbókat és leveleket furkálja, rágja. A fő kártevő azonban a lárva, amely a becőkben a magokat pusztítja.
  • repce-szárormányos: a lárvák a levélnyélben, majd a szár belsejében élnek, a bélszövetet rágják. A károsított növény szárszilárdsága csökken, a magok betakarítás előtt kipereghetnek.
  • repcedarázs: a lárva (álhernyó) károsít. Kezdetben a leveleket, később a szárat is rágja. Erős fertőzés esetén napok alatt képes tönkretenni a mustárállományt.
  • bagolylepke hernyók: a becők érésének kezdetén okozhatnak károkat.

Az utóbbi években jellemző volt a rajzások elhúzódása, a repcefénybogár fellelhető volt az egész vegetációs időszak alatt, a repcedarázs álhernyója pedig minden fejlődési stádiumában megtalálható volt.

A fent említett kártevők ellen hatékony védekezési technológia áll rendelkezésre, azonban a megfelelő időzítésre nagyon ügyelni kell. Virágzás előtt hosszú hatástartamú készítménnyel célszerű védekezni. Virágzás idején is szükség lehet rovarölőszeres védekezésre, de ez esetben mindenképpen a méhkímélő technológia szabályainak a szigorú betartására kell törekednünk, esetleg olyan méhekre nem jelölésköteles szereket is felhasználhatunk, mint a

BISCAYA / 0,3l/ha /, vagy a

Mavrik 24 EW / 0,2-0,3 l/ha /,

melyek a nappali órákban is alkalmazhatóak. Bár ezek a szerek mustárban nem engedélyezettek, de van lehetőség a felhasználásukra. Sok egyéb olyan repcében használatos növényvédőszer is van aminek a felhasználása szóba jöhet, így a továbbiakban itt kívánjuk leírni az engedélyeztetés folyamatát.

Mindenképpen tanácsos növényvédelmi tervet készíteni, melyben megtervezzük az esetlegesen felhasználásra kerülő szereket. Ha olyan szerek is szerepelnek a tervünkben amelyek nem engedélyezettek a mustárra, a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságnál beszerezhető formanyomtatványon kérhetünk egy évre vonatkozó felhasználási engedélyt. A kitöltéshez szükség van az elvetett terület pontos adataira.

A kitöltött formanyomtatványt a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Növény-, talaj- és Agrárkörnyezet- védelmi Igazgatóság- hoz / 1118 Budapest Budaörsi u 141- 145/ kell eljuttatni.

A folyamatot érdemes időben elindítani, mert kb. két hetet vesz igénybe.

A mustárban felhasználási engedéllyel rendelkező rovarirtószerek a következők:

ACTELLIC 50 EC / 1,5 l/ha/ -repcedarázs

FENDONA 10 EC / 1 l/ha / -repcefénybogár, repce-becőormányos

FENDONA 5 ULV / 2l/ha/ -repcefénybogár, repce-becőormányos

KARATE 2,5 WG / 0,3kg/ha /-repcefénybogár, repce-becőormányos, levéltetvek

KARATE ZEON 5 CS / 0,15-0,2l/ha/ -repcefénybogár, repce-becőormányos, levéltetvek

A taposási károk mérséklése miatt a kijuttatást nagy fesztávú hidastraktorral, vagy ha ez nem megoldható, akkor helikopterrel javasoljuk.

Növekedés szabályozás

A repce termelésnél komoly hagyományai vannak a különböző regulátor hatású fungicidek használatának. Ezek a szerek nincsenek engedélyezve a mustárra, de hallani próbálkozásokról és kedvező eredményekről, így mindenképpen mérlegelni kell jövőbeni beiktatásukat a technológiába.

Használatuk esetén várható hatások:

-gyökérzet megerősödik

-erősebb, ellenállóbb sejtszerkezet,megdőlési hajlam csökkenése

-több elágazás, több becő, nagyobb termés

Az általunk termesztett fajták maguktól szárazra érnek, a becők közötti szárrész érett, az alatti szárrész még zöldes lehet. A magvak nedvességtartalma 12 % alatt legyen, ennél magasabb víztartalmú mustár aratása nem megengedett, mert a nedvesen betárolt mag a raktározás során befülled, elveszti csíraképességét, használhatatlanná válik, kellemetlen szaga miatt ipari célra sem használható fel.

A betakarítás idejére az állomány néha felgyomosodik. Ilyenkor szükséges lehet a vegyszeres lombtalanítás, amit a tervezett betakarítás előtt 3-6 nappal kell elvégezni (erre a célra alkalmas a REGLONE AIR /1,5-2 l/ha/.

Az érett becőkből a magvak csak ritkán peregnek. Nagyobb szemveszteséggel csak túlérés, túl forró időjárás (aszály) esetén számíthatunk. Sajnos az érett becők nagyobb eső hatására felnyílnak, ami szintén szemveszteséget jelent.

A jó minőségű, kombájntiszta mag betakarításához magasra emelt kaszával, a becők alatt és a gyomok felett arassuk a mustárt. A nagyobb sebességgel haladó, motolla nélküli kombájn vágóasztalára a mustárnövény rábukik.

A megfelelő cséplés érdekében a dobfordulat 900/perc legyen, a rosták dőlésszöge és a levegő beállítása is figyelmet érdemel.

Amennyiben a kombájntiszta mag sok gyomot, becőtörmeléket, zöld növényi részt tartalmazna, függetlenül a mustármag nedvességétől, nem kerülhető el az előtisztítás.

Ha az előtisztított mustár nedvességtartalma betároláskor 12 % felett van, szárításra van szükség. A szárítás csak oly módon végezhető, hogy a mag hőmérséklete a szárítás alatt a 40 Co -ot nem haladhatja meg, ellenkező esetben csírakárosodással (értékcsökkenéssel) kell számolnunk. Raktározás során a mustár víztartalma 10 % felett nem lehet.