A facélia /mézontófű/

  • Botanikai jellemzése
  • Éghajlatigénye
  • Talajigénye
  • Vetésforgója
  • Tápanyagellátása
  • Talajelőkészítése
  • Vetése
  • Növényvédelme
  • Betakarítása

A facélia egyéves, 50-90 cm magas, érdes szőrökkel borított növény. Szára üreges, kezdetben lágy, később megfásodik, felső részén elágazó. Levelei egy-kétszeresen szárnyasan szeldeltek. Virágzata kunkorodó, füzérszerű. A virágok ülők vagy rövid kocsányúak, halványkékek. A párta összenőtt, a porzók és a bibe hosszan kiállnak belőle. A párta belső oldalán mézfejtők vannak. Idegentermékenyülő növény. Termése egyrekeszű, négymagvú tok. A mag sűrű sorokban rücskös, ezermagtömege: 1,4-1,8 g.

A lágyszárú növények között a legjobb mézelő növény. Méztermőképessége elérheti a 200 kg/ha-t. Felhasználási területei: takarmányozás (főleg silózva), zöldtrágya, vetőmagtermesztés. A hazánkban termeltetett vetőmag nagy része zöldtrágya célból kerül elvetésre Nyugat-Európában.

A facélia az országban a fagyzugos, vagy északnak lejtő területek kivételével mindenütt termeszthető. Az elvetett mag a csírázáshoz nedves talajt igényel. Vízigénye a vegetáció során nem nagy. A virágzás idejéig a mérsékelten meleg, csapadékos időjárás a kedvező számára.

A virágzásig hullott csapadék mennyisége általában meghatározza azt, hogy milyen nagyságúra tudnak kifejlődni a növények, és mekkora lesz a terméshozam. Rossz vízgazdálkodású talajon, száraz tavaszon gyengén fejlődik, a vetés kiritkul, a növény alacsony marad. A virágzást követően a megtermékenyülés után az aszályos időjárásra kevésbé érzékeny.

A facélia a legszebb állományt a jó kapilláris vízemelő képességű és jó vízháztartású középkötött csernozjomokon és barna erdőtalajokon adja. Ezeken a talajokon azonban fokozódik a megdőlés és ezért a termésingadozás veszélye - elsősorban csapadékos tavasz esetén -, ezért a magtermesztésre inkább az ettől gyengébb adottságú, sekélyebb termőrétegű talajok az alkalmasak.

A silány homok-, szikes-, kötött agyagtalajokat, valamint a hideg, mély fekvésű vizes területeket nem kedveli. Ezeken a talajtípusokon a tavaszi magágy előkészítés munkáit sem lehet megfelelő minőségben elvégezni. A nitrogénben dús talajokon könnyen megdől, ami betakarítási nehézséget, végső soron terméscsökkenést okoz.

A facélia kora tavaszi vetésű növény, a vetésforgóban való elhelyezése gyakran nem előre tervezett, hanem eseti jellegű. Terület kiválasztáskor azonban a következő szempontokra legyünk tekintettel:

A mézontófű mag nehezen tisztítható, ezért a vegetáció során az állomány gyommentessége alapkövetelmény. Gyommagokkal erősen fertőzött területre ne kerüljön.

Mivel a növény érése, valamint betakarítása során nagy mennyiségű magot hullat, ezért önmaga után legalább 3 évig nem kerülhet. Előveteménye ne legyen pillangós, gyeptörés, vagy istállótrágyázott növény. A vetésforgóba jól beilleszthető kalászosok, len, valamint nem istállótrágyázott kapások után. A mézontófű minden kultúrának jó előveteménye.

A facélia rövid tenyészidejű növény, ennélfogva könnyen felvehető tápanyagokat kíván. Nem ajánlatos frissen istállótrágyázott földbe vetni annak gyomosító hatása, valamint a megdőlésre hajlamosító nitrogén tartalma miatt. Célszerű, ha az istállótrágyázást követő második, harmadik évben kerül elvetésre. Tápanyagigényét műtrágyákkal elégítjük ki. A műtrágyázás nemcsak a termés mennyiségét, hanem annak minőségét is befolyásolja.

A foszfor elsősorban a magtermés növelésére és az érés gyorsítására van hatással. A szuperfoszfát adagot ősszel a talaj előkészítés megkezdése előtt célszerű kiszórni 45-55 kg/ha hatóanyag mennyiségben. A kálium a szárat szilárdítja és a mag csíraképességét fokozza, a növény gyökérzetének fejlődését és a magvak egyenletesebb érését befolyásolja. Kálium műtrágyából a javasolt mennyiség 45-65 kg/ha hatóanyag.

Hangsúlyozzuk, hogy a növény megdőlésre fokozottan hajlamos, ezért a nitrogén műtrágyát csak mérsékelt adagban és indokolt esetben szórjuk ki, elsősorban a gyenge N-ellátottságú területekre. A terítés egyenle­tességére fokozottan figyeljünk! A facéliának nitrogén műtrágyára elsősorban kora tavasszal van szüksége amikor a talaj N-szolgáltató képessége az alacsony talajhőmérséklet miatt mérsékelt. Ezért - indokolt esetben - a vetést megelőző talajművelés előtt ajánlott 45-60 kg/ha hatóanyag 34 %-os Ammónium-nitrát formájában való kijuttatása. A gyakorlatban bevált a magágykészítéskor kijuttatott komplex műtrágya is 2-3 q/ha dózisban.

A facélia kezdeti fejlődése az elvetését követő 25-30 napig vontatott, ezért gyomosodásra hajlamos. A jó talajelőkészítés egyik fontos feltétele a kellő időben, jó minőségben elvégzett őszi szántás. Ha a mézontófű korán betakarított növény után kerül a vetésforgóba (gabona, borsó, egynyári-szálas zöldtakarmány, stb.), akkor a lekerülő elővetemény után sekély tarlóhántást végezzünk, amit hengerrel zárjunk le. A kikelt gyomokat még virágzásuk előtt tárcsával forgassuk alá. Ezzel az eljárással megőrizzük a talaj nedvességét, és gyérítjük a talaj gyommagkészletét.

Nyár végén, ősszel az alapműtrágyák (szuperfoszfát, kálisó) kiszórása után a talajtípustól és talajállapottól függően 22-32 cm-es mélyszántást végezzünk. Fontos az őszi szántás elmunkálása azért, hogy a tavaszi vetéshez ülepedett magágyat kapjunk. Az elmunkálást kapcsolt talajzáró eszközzel végezzük, ami a talajtípusnak és a talajállapotnak megfelelően lehet simító, gyűrűshenger, hengerborona. Nagy szártömeget visszahagyó és későn lekerülő elővetemény után a megfelelő minőségű szántás érdekében szükséges a visszamaradt szártömeg szántás előtti felaprítása. A szárzúzás után nagy szögbe állított, éles tárcsalapokkal szerelt tárcsás borona a szármaradványok további aprításán túl azok talajba keverését is biztosítja.

Tavaszi szántásba a mézontófű nem vethető!
Ha az őszi szántás elmaradt volna, akkor táblacserére van szükség. A lassan, vontatottan kelő, fejlődő mézontófű csak aprómorzsás, egyenletes, barázda- és bakhátmentes kertszerűen elmunkált talajba vethető. A talaj előkészítés során lényeges szempont a talaj vízkészletének megóvása. A vetőágy készítését március második dekádjában kezdjük, mely során az esetlegesen szükséges nitrogén vagy komplex műtrágyát kijuttatjuk és a magágy készítése során a talajba sekélyen bemunkáljuk. A művelés mélysége e munkafázisnál 4-5 cm legyen, erre igen alkalmas az egyenletes mélységben dolgozó kombinátor. Kötött, illetve nedves talaj esetén a vetést megelőző henger járatása elhagyható.

Az általában szeles, szárazabb április gyakorisága miatt a vetőmagtermesztésre szánt mézontófű vetésének ideje március második fele. A megkésett vetés - csapadék nélkül - hiányos keléssel, kellően meg nem erősödött növényállománnyal jár együtt, melynek következménye a gyomos állomány, később pedig az egyenetlen érés. A túl korai vetés szintén egyenetlen kelést, a kikelt növények gyenge fejlődését okozhatja.

A vetés paraméterei a következők:

Sortávolság: dupla gabonasortáv

Vetésmélység: 2-3 cm, könnyű talajon 3-4 cm

Kivetett magszám: 450-500 db/m2

Ezermagtömeg: 1,4-1,8 g

Vetőmagmennyiség: 4-6 kg/ha

A facélia a gyomosodás elleni védekezésen kívül, általában a tenyészidőben ápolást nem igényel. A tenyészidőben mechanikai gyomirtásban, kapálásban nem részesíthető a sűrű vetésű állomány. A gondosan előkészített magágy, az optimális idejű vetés mind azt a célt szolgálják, hogy a közismerten gyenge kezdeti fejlődésű mézontófű minél előbb megerősödjék a felgyomosodás veszélye nélkül. Ha már a kezdeti fejlődése során a gyomok túlnövik, elnyomják, akkor érdemi termésre nem számíthatunk. Ezért szükséges hangsúlyozni a gyommentességet biztosító vetés előtti mechanikai, majd a később elvégzendő vegyszeres gyomirtás fontos­ságát.

A mézontófű magja - mint már említettük - igen nehezen tisztítható úgy az egyéb magvaktól, mint a betakarítási hulladékoktól, ezért különös tekintettel kell lennünk az alábbi gyomnövényekre:

-vadzab (Avena),

-köles (Panicum),

-kakaslábfű (Echinochloa),

-fakó muhar (Setaria),

-arankafélék (Cuscuta),

-sóskafélék (Rumex),

-galajfélék (Galium),

-maszlag (Datura),

-vadrepce (Sinapis),

-keserűfűfélék (Polygonum),

-káposztafélék (Brassica).

A mézontófű vegyszeres gyomirtására hivatalosan engedélyezett készítmény nem áll rendelkezésre. A gyakorlati tapasztalatok alapján két különböző típusú, hatásmódú herbicid használata terjedt el:

LONTREL 300 (klopiralid),

AFALON, AFALON DISPERSION (linuron)

Mindkét szer postemergensen (kelés után) kerül alkalmazásra, a szer kiválasztása a tábla gyomviszonyainak függvénye.

Az AFALON (DISPERSION) elsősorban az egyéves kétszikűek ellen hatékony.
Eredményesen használható vadrepce, disznóparéj-, libatop-, keserűfűfélék, repcsényretek ellen.
Nem hatásos csattanó maszlag, árvakelésű napraforgó ellen.

Alkalmazásának menete a következő:

Postemergensen kell kijuttatni akkor, amikor a mézontófű elérte a 8-10 cm-es nagyságot, valamint a gyomok is optimális fejlettségűek (szik- két- leveles stádiumban vannak). A permetezés előfeltétele, hogy a növényállomány száraz, a levelek viaszrétege pedig sértetlen legyen. Ezért meg kell várni a reggeli harmat felszáradását, valamint eső után 2 napig nem szabad permetezni.

Az alkalmazandó dózis 0,6-0,8 kg/ha.

Ha nagyon erős a gyomosodás, akkor a dózis maximum 1,0 kg/ha-ra emelhető, azonban ekkor a permetezés körülményeire fokozottabban ügyelni kell.
Elhúzódó gyomkelés esetén gyakorlati tapasztalat alapján lehetséges az osztott kezelés 0,4 + 0,4 kg/ha dózisban, a két permetezés közötti 1hét eltéréssel.

Mezei acat, árvakelésű napraforgó, pipitér- és szikfűfajok előfordulása esetén alkalmazható a LONTREL 300 készítmény.

Dózisa: 0,3 l/ha.

Hatásos a keserűfűfélék, parlagfű ellen is.

Mindkét típusú szer még optimális feltételek között is némi toxikus hatással van a mézontófűre, ezért igen körültekintően kell eljárnunk!
Csak pontosan beállított, precízen dolgozó géppel szabad a kezelést végrehajtani.

A facéliának ez idáig sem olyan rovarkártevője, sem betegsége nem lépett fel ami ellen a vegyszeres védekezés indokolt lenne. A mézontófű idegentermékenyülő növény, ezért nagyon előnyös a maghozamra nézve, ha lehetőség van méhcsaládok kihelyezésére. Egy hektár mézontófű beporzására 8-10 db méhcsaládot szoktak kitelepíteni.

A mézontófű aratásának nehézségét az jelenti, hogy egyenetlen magérés jellemzi. A magvak egy növényen, sőt egy virágzaton belül sem érnek egyszerre, általános, hogy a virágzat alsó harmadán a magok teljesen érettek, pereg­nek, míg a felső harmadon éretlenek, szétnyomhatóak, olykor díszlő virágot találunk.

A növény felső részén lévő magvak érését nem várhatjuk meg, mert akkor a túlérett alsó virágzatban található magok kiperegnek. Aratásra azt az időpontot kell pontosan megválasztani, amikor a legnagyobb mennyiségű, jó minőségű magtermést tudjuk betakarítani. Ekkor a virágzat alsó 60-70 %-a megbarnul és a benne lévő magok kávébarnára színeződnek. A tavasszal sok nitrogént kapott, vagy tápanyagban gazdag talajon, esős nyár esetén a mézontófű aratás idejére sokszor megdől, ilyenkor a betakarítása nehezebb, az időpont megválasztása kritikus.

A betakarítás idejének helyes megválasztása nemcsak a termés mennyiségét, hanem a magvak csíraképességét is meghatározza. Átlagos viszonyok között 400-600 kg/ha betakarítható termésre számíthatunk.

A mézontófű betakarítása két menetben történhet:

A kétmenetes betakarítás során a facéliát először rendre vágjuk, majd a renden való tökéletes száradás után kombájnnal csépeljük ki a magot. Csak a tökéletesen száraz mézontófű takarítható be!

A kétmenetes betakarítás előnye az, hogy rendre vágás után a virágzat alsó harmadában már teljesen érett magok még a tokból nem peregnek tömegesen, a virágzat középső harmadában lévő magvak pedig az 8-10 napos renden való száradás során nagy részben teljes értékű vetőmaggá érnek. A virágzat csúcsán lévő, éretlen magvakra, magkezdeményekre nem lehetünk tekintettel.

A minél több értékes mag betakarítása érdekében mindenképpen harmatos, nedves, vonódott állapotban kell a rendre vágást elvégezni. Erre legalkalmasabbak az esti, éjszakai, illetve a hajnali órák. Úgy a túl koraira időzített rendre vágás, mint a megkésett, jelentős hozamkiesést jelent.

A rendre vágás során a tarlómagasság 10-15 cm-es legyen. Erre feltétlenül szükség van, mert így a levágott mézontófű nem érintkezik a talajjal, és ha a több napos renden száradás közben meg is ázik, sokkal könnyebben szárad meg újból. Alacsony tarlón erre nincs lehetőség. A többszöri megázás, esetleg jégeső következtében számítani kell magpergésre.

Mivel a mézontófű virágzatának alsó harmadában lévő tokokból a magvak már a betakarítás időpontjában kipergésre hajlamosak, így értelemszerűen csak olyan rendrevágó gépet használhatunk amely kíméletesen teríti rendre a levágott növényt. Ezért nem igazán alkalmasak erre a műveletre a csigás kihordóval ellátott rendrevágók (pl. E-301, 302).

Az időjárástól függően 8-10 napon át renden utóérlelt mézontófű kombájncséplése szintén körültekintést igényel. Ha a cséplés során sok kifejtetlen tokot találunk, ez a rend, vagy rendaljak nedvességére utal, a csépléssel még várni kell. A kombájnnal való cséplés csak arra szolgál, hogy a tokokban lévő magvakat kicsépeljük. Ilyenkor a tisztaságra való törekvés csak a magveszteséget növeli, ugyanis elkerülhetetlen a tisztító gépsoron történő - nemegyszer többszöri - utótisztítás. A mézontófű esetében a „kombájntiszta” fogalom tok, illetve szár­maradványokkal szennyezett magvakat jelent.

A gazdaságok által használatos kombájnok a mézontófű cséplésére különösebb átalakítások nélkül használhatóak. A kombájn beállításakor ügyelni kell a megfelelő dobfordulatra, valamint arra, hogy e növény magja apró, és viszonylag könnyű, így a szelelő levegőáramát csökkenteni kell.

Figyelmet kell fordítani arra, hogy a kombájntiszta mag között ne legyenek zöld növényi részek, illetve olyan anyagok, melyek befülledést okozhatnak. Ezek eltávolítására (előtisztítás) alkalmasak a gazdaságokban meglévő magtisztító gépek, de gyakorlat az álló kombájnon történő újbóli áteresztés is. Ebben az esetben is figyelemmel kell lenni a tisztító levegő erősségének beállítására valamint a tisztítandó magmennyiség adago­lására. A megtermett, kicsépelt, és az fentiek szerint előtisztított mag további utótisztítása aprómagtisztításra alkalmas gépeken történik.