Az olajlen

  • Botanikai jellemzése
  • Éghajlatigénye
  • Talajigénye
  • Talajelőkészítése
  • Tápanyagellátása
  • Vetése
  • Növényvédelme
  • Betakarítása
  • Aratás utáni teendők

Az olajlen kétszikű növény a lenfélék (Linaceae) családjába tartozik. Gyökérzete viszonylag gyenge, egyszerű főgyökere van, amelyből számos vékonyabb oldalgyökér ered. A gyökér fejlődése a vegetatív stádium elején gyors, a generatív stádiumban lelassul, majd megáll.

Szára felálló, elágazó. Levelei szórt állásúak, a száron és az oldalhajtásokon ülők. Virágzata sátorozó többes bog. A virágok öttagúak, önbeporzók. A toktermésben, ha tökéletes a megtermékenyülés, 10 sárgás (barna )színű, fényes, nagy olajtartalmú mag fejlődik. A mag héja fényes, kemény, vízben megduzzad és nyálkásodik. Ezermagtömege 7-9 g.

Az olajlen mérsékelten meleg igényes növény. Csírázásához 4 Co-nál magasabb talajhőmérsékletet igényel. Fejlődésére meghatározó, hogy a virágzás idejéig, tehát addig, amíg a szár növekedése gyors, egyenletes időbeli eloszlású eső öntözze. (április, május, június hónapokban összesen 150-200 mm). Az érés kezdetéig a gyakori kisebb esők és a meleg időjárás a kedvező.

A magtermés nagyságát és minőségét döntő módon a virágzás és az érés folyamán uralkodó időjárás határozza meg. Ha a magvak növekedése idején kevés a nedvesség a talajban, csökken a gubókban fejlődő magvak száma, ha pedig átmenet nélkül aszályossá válik az időjárás, a kifejlett magok kényszerérettek lesznek. Ha éréskor sok a csapadék, akkor a tokokban lévő mag átnedvesedik és újraszáradás után már nem kapja vissza régi fényét. Termőtájai az Alföld, Duna-Tisza köze déli része, Jászság, Dél-Dunántúl. Jó tapasztalataink vannak a mezőföldi termelés során.

Az olajlen sekélyen gyökerező növény, a föld feletti tömegéhez viszonyítva a gyökér mennyisége kevés. Tápanyagfelvevő képessége gyenge, ezért számára megfelelő talajt és jó minőségű talaj előkészítést igényel. Legnagyobb magtermés a jó kultúrállapotú, mély termőrétegű, enyhén meszes, könnyen felvehető tápanyagokkal jól, de nem túlzottan ellátott talajokon érhető el. A tápanyagokban túlzottan gazdag csernozjomokon gyenge kórójú, megdőlésre hajlamos növény fejlődik. A talaj egyoldalú nitrogénbősége gyomnevelő, és megdőlésre hajlamossá teszi a növényt. A mélyrétegű agyagos homoktalaj pH értéke 7-8 közötti legyen.

Len termesztésére alkalmatlanok a szélsőséges talajok:

-túl kötött hideg agyag-talajok,

-túl laza talajok,

- láptalajok és szikesek.

A huzamosabb ideig tartó víznyomást és a magas talajvizet az olajlen nem tűri.

Az általunk termeltetett olajlen gyógyhatású termékként kerül forgalomba, ezért azt szermaradvány vizsgálatnak vetik alá. Ezért az olajlen termesztésére kijelölt tábla talaját nehézfémtartalom (jellemzően kadmium) és peszticid szermaradvány vizsgálat alá kell vetni. (A peszticidek közül elsősorban a korábban használt klórozott szénhidrogén típusú vegyületek okozhatják a talaj alkalmatlanságát.) Gyakorlati tapasztalatok alapján a 7 pH feletti talajokon nem szokott előfordulni kadmium probléma.

A talajművelés minősége az olajlentermés nagyságára meghatározó jelentőségű. A talajmunkáknak a nedvesség befogadására, a gyommentesítésére valamint a jó vetőágy kialakítására kell irányulnia.

A sekély vetést igénylő olajlen számára porhanyós, kertiföld-szerűen elmunkált magágyat kell készíteni, ennek alapja az őszi mélyszántás. A növény a nyers talajt nem bírja, ezért a mélyítő szántást el kell kerülni. Gabona elővetemény után a klasszikus talajművelést végezhetjük, a nyári-nyár végi szántást munkáljuk el. Kukorica elővetemény után is törekedni kell a minél jobb minőségű szántásra (előtte szárzúzás, tárcsa).

A tél folyamán megtömörödött talajt fel kell lazítani. Általában kombinátorral készíthetünk jó magágyat az olajlen alá. Ha vetés előtt nagyon laza a talaj, hengerezéssel tömöríteni kell.

Az olajlen rövid tenyészidejű növény, ezért a fejlődéséhez, magképződéséhez szükséges tápanyagot is rövid idő alatt kell felvennie. Tápanyagfelvételének maximumát a virágzás ideje alatt éri el, ezt követően jelentősen csökken.

Az olajlen 1,5-2,0 t/ha mag-, és 3-3,5 t/ha szalmaterméssel:

75-90 kg/ha nitrogént

28-41 kg/ha foszfort

41-60 kg/ha káliumot von ki a talajból.

A folyamatos nitrogén ellátás érdekében a vetőágy készítés alkalmával javasolt 60-80 kg/ha hatóanyag 34%-os ammónium-nitrát műtrágya kiszórása és sekély bemunkálása. Mivel ez a készítmény a nitrogént gyorsabb és lassabb feltáródási formában is tartalmazza, így az olajlen egész tenyészidejében a folyamatos N jelenlétet biztosítja.

Ha a talaj foszforral jól ellátott, elegendő 30-50 kg/ha hatóanyag P2O5 alaptrágya kiszórása. A kálium szerepe elsősorban a megdőlés veszélyének csökkentése, a szár szilárdságának javítása. A megdőlés veszélyének kitett területeken, valamint a nitrogénbőség okozta várható buja fejlődés ellensúlyozására 80 kg/ha K2O5 hatóanyag kiszórása ajánlott.

Az olajlen a korán vethető növények közé tartozik. Az olajlenmag már 1-2 Co-on csírázni kezd, szikleveles állapotban a rövid ideig tartó fagyot is átvészeli. Kezdeti fejlődésére azonban kedvező, ha napközben a levegő hőmérséklete a 12-20 Co-ot eléri, és a talaj is felmelegszik a vetés mélységében 7-8 Co-ra.

Amikor a talaj annyira megszikkad, hogy a simító és a kombinátor jó munkát végezhet, valamint nagyobb fagyok visszatérésétől nem kell tartani, megkezdhető az olajlen vetése. Ennek időpontja általában március 15-30 között van. A korai vetés a sikeres olajlen termesztés feltétele, de ez nem mehet a vetőágy készítés rovására. Sáros, kenődő, rögös talaj nem alkalmas magágy készítésre.

Vetési paraméterek:

Vetési idő: III.15 - 30.

Sortávolság: gabona sortáv (12 cm)

Vetésmélység: 1-3 cm (kötöttebb: 1-2 cm, lazább: 2-3 cm)

Vetőmagmennyiség: Hella fajta: 75 –85 kg/ ha

A vetőgépet könnyű- (magtakaró) fogas kövesse. Az olajlen egyöntetű, erőteljes kelését a vetést követő henge­rezéssel érhetjük el.

A Hungaro-Farm Kft. külföldi partnere az olajlent gyógyszeripari és étkezési felhasználásra termelteti, ezért a készterméknek szermaradvány mentesnek kell lennie. A szermaradvány tartalmi határértékek betartása végett az olajlenmag termeléséhez engedélyezett növényvédő szereket csak különös gondosság mellett használhatjuk.

Törekedni kell a növényvédő szerek felhasználásának a minimalizálására és a lehetséges agrotechnikai módszerek fokozott alkalmazására/ vetésforgó betartása, gyommentes tábla kiválasztása, megfelelő tarlóápolás,stb./.

A növényvédelmi munkálatok előtt az alkalmazott technológiát a termeltetővel egyeztetni kell. Vetés előtt talajvizsgálatot kell végezni cadmiumra, mésztartalomra, pH-értékre és tápanyagokra.

Gyomirtás:

Az olajlen gyomelnyomó képessége viszonylag gyenge. Kezdeti fejlődését elsősorban a talaj felmelegedésével nagy tömegben csírázó nyár eleji egyéves gyomfajok (kék búzavirág, pipitér, szikfű fajok, ragadós galaj stb.) akadályozzák. Később a repcsényretek , vadrepce, majd a nyárutói egyévesek (disznóparéj, libatop, csattanó maszlag, vadkender, keserűfű fajok, muhar fajok stb.) jutnak uralomra. Az egyéves egyszikűek közül a hélazab a legveszélyesebb.

A gyomok elleni védekezés elsősorban agrotechnikai módszereken alapul, amelybe beletartozik a megfelelő tábla kiválasztása, a helyes vetésváltás betartása.

Még a nehezen irtható gyomfajok egy része ellen is rendelkezésre állnak herbicid hatóanyagok. Különösen jó lehetőségeink vannak postemergens kezelésekre a napraforgó-árvakelés és pipacs ellen. A ragadós galaj azonban nem, vagy csak részben irtható. Mivel az olajlen kétszikű kultúra, az egyszikűek - akár évelők - postemergensen jól irthatók az ún. szelektív egyszikűirtókkal.

Amennyiben elkerülhetetlen a herbicid használat, az alábbi lehetőségek közül választhatunk (A vegyszeres beavatkozásokat azonban személyes konzultáció során pontosítjuk):

Preemergens védekezés az egy- és kétszikűek ellen:

DUAL GOLD 960EC: (S-metolaklór)
Az olajlen vetése után 3 napon belül kell kipermetezni a talajra. Dózisa: 1,4-1,6 l/ha.

A hatáskifejtéshez viszonylag kisebb csapadékmennyiség is elegendő. Elsősorban a magról kelő egyszikűek ellen hatékony: Muhar-fajok, kakaslábfű stb. Kétszikűirtó mellékhatással is rendelkezik, ez kiegészíti az egyéb kétszikűirtók hatását.

Postemergens kezelések kétszikűek ellen:

MCPA-hatóanyagú sze­rek:

AGROXONE 75

MECOMORN 750 SL

MECAPHAR 750

U 46 M PLUS 750 SL

Az olajlen 8-12 cm-es fejlettségénél, a kétszikű gyomok 2-4 leveles állapotában. Dózisuk:0,4 – 0,5 l/ha

A szerek a következő gyomok ellen hatékonyak: repcsényretek, vadrepce, pipacs, disznóparéj-félék, árvakelésű napraforgó, mezei tarsóka, libatop-félék, csattanó maszlag (fiatal egyedek), mezei acat, apró szulák.

Permetezéskor az olajlen levelének viaszrétege ép legyen (ez biztosítja a szelektivitást), ezért csapadékos időjárás után 2-3 napig nem szabad permetezni; az olajlen még ne lépjen az intenzív hosszanti növekedés stádiumába (max. 8-12 cm-es fejlettség). A hőmérséklet 25 Co alatt legyen.

Elhúzódó Datura kelés esetén előfordulhat, hogy a védekezést az optimális permetezési időponton kívül meg kell ismételni. Ebben az esetben különösen ügyelni kell a gép megfelelő beállítására, kerülni kell a túladagolást. Az olajlen a későbbi permetezéskor általában már enyhe megcsava­rodással reagál a kezelésre.

LONTREL 300

CLIOPHAR 300 SL (klopiralid)

Az olajlen 8-12 cm-es fejlettségi állapotában kell kipermetezni, amikor a kétszikűek 2-4 levelesek.

Dózisuk: 0,25-0,4 l/ha.

A készítmény a következő gyomok ellen hatékony:

-árvakelésű napraforgó,

-keserűfű fajok,

-szikfű és pipitér fajok,

-disznóparéj fajok,

-mezei acat.

BASAGRAN (bentazon)

Az olajlen 8-12 cm-es, a kétszikű gyomok 2-4 leveles fejlettségi állapotában.

Dózisa: 3,0-4,0 l/ha.

Perzselő hatású szer, a gyomnövények az előírt fejlettséget ne lépjék túl, mert akkor erősen csökken a hatékonyság.

Érzékeny gyomok:

-vadrepce,

-repcsényretek,

-disznóparéj félék,

-keserűfű fajok,

-árvakelésű napraforgó,

-libatop félék,

-csattanó maszlag,

-vadkender.

A galajfélékre is gyérítő hatással bír.

Postemergens kezelések egyszikű gyomok ellen:

TARGA SUPER, LEOPARD 5 EC

Kizárólag egyszikű gyomok irtására alkalmasak, postemergensen. A szerek csak a gyomok zöld részein szívódnak fel. Magról kelők ellen az alacsonyabb dózis, évelők ellen a magasabb dózis hatékony.

Dózisuk:

-magról kelő egyszikűek esetén 0,7 – 1,0 l/ha

- fenyércirok fertőzésnél 0,8 – 1, 2 l/ha

Néhány további kiegészítés a gyomirtás témaköréhez:

Gyommagokkal kevésbé szennyezett területeken lehetőleg kerüljük el a fenti „talajherbicidek” használatát. Ha a tábla erősen gyomosodásra hajlamos, akkor az olajlen termelésére úgysem alkalmas.

A gyomnövények közül nagy figyelmet kell szentelni a Daturának. Mivel az olajlenmag ezt a gyommagot egyáltalán nem tartalmazhatja ezért, mint korábban említettük szükségessé válhat még egy „MCPA-s” kezelés elvégzése annak árán is, hogy az olajlen átmenetileg megcsavarodik.

A fenti, kelés után használatos készítmények előírásos technológia szerinti alkalmazási időpontja az olajlen 8-12 cm-es fejlettsége, de jól beállított gép esetén az ennél magasabb olajlen is permetezhető MCPA-val. A BASAGRAN használatát ebben az esetben kerüljük, mert drasztikusabb szer, ami inkább perzsel.

Az aranka, hélazab jelenléte az értékesítést teszi lehetetlenné (karantén gyomok).

Betegségek, kártevők:

Az olajlent számos károsító fenyegeti, ezért a helyes agrotechnika az olajlen termesztésének alapja. A vetésforgóval (tervszerű vetésváltás) a legtöbb betegség és kártevő kártételét mérsékelhetjük. Az izolációs távolság az olajlen esetében csak agronómiai jelentőségű, mert önbeporzó növény lévén csak 2 m-es elválasztósáv létrehozása szükséges.

Legfontosabb kártevők:

Lenbolha (Aphthona euphorbiae) és lentripsz (Thrips linarius) okozhatják a legnagyobb károkat. A jó táperőben lévő, jól előkészített talajba korán, egyenletes mélységbe elvetett olajlen fejlődése gyors lesz, így a lenbolha károsításának veszélye valamint a gyom­kártétel is csökken.

Az olajlen betakarítás idejének megválasztása a termés minőségét meghatározza. Aratására általában július elején, közepén, a búzával nagyjából megegyező időpontban kerülhet sor, egy menetben, kombájnnal.

Túl korai betakarítás alkalmával a szemek nem érnek be, míg a teljes érettséget meghaladva a tokok megnyílnak, így az eső, harmat azokba behatolva a magvak minőségromlását okozza. Optimális betakarítási időpont az, amikor a magok a még meg nem nyílt tokokban zörögnek. A Hella fajtára jellemző hogy a szár alsó része még zöldes, míg a tok alatti rész már elbarnult. A szem nedvessége ilyenkor 8-10 %.

A cséplést csak a reggeli harmat felszáradása után szabad megkezdeni akkor, ha a növény teljesen száraz, mert a vonódott, nyirkos olajlen cséplése azon túl, hogy nehézkes, minőségrontó is.

A betakarítógép (kombájn) kaszapengéinek élesnek kell lennie, ellenkező esetben a kasza nem képes az olajlen rostos szárát elvágni, a növényt gyökerestől tépi ki a földből.

A cséplődob beállításánál arra kell törekedni, hogy lehetőleg minden tokot felnyisson, de a mag ne törjön. A törött mag kettős kárt okozhat, egyszer az által hogy kiesik a további felhasználhatóságból a törött magok mennyisége, másodlagosan pedig a törött magokból felszabaduló zsírsavak avasodást okoznak, ami az áru elértéktelenedéséhez vezethet.

A cséplés beállításánál az alábbi ajánlásokat kell figyelembe venni, és folyamatosan ellenőrizni:

-a cséplődob fordulatszáma: 900-1000 ford./perc,

-a cséplődob nyílása elől: 9-10 mm, hátul:4-5 mm.

A kiálló részeket (csavarok, csapszegek stb.) és furatokat, lyukakat, repedéseket le kell fedni az olajlenszár felcsavarodásának elkerülése érdekében.

A cséplés során figyelni kell a károsodott szemek mennyiségét és a megfelelő beállításokkal törekedni kell azok csökkentésére. A szemveszteséget a szelelő állításával módosíthatjuk.

A betakarított olajlent a kombájntól közvetlenül és haladéktalanul a megrendelő feldolgozó üzemébe kell szállítani, ahol azt előtisztítják, és termelőnként külön tárolják.

Az olajlenmagoknak érettnek, egészségesnek , tisztának kell lenni, a fajra jellemző színűnek:

-mentesnek kell lenni bomlási szagtól és íztől,

-trágya maradványoktól,

-növényvédőszer maradványoktól,

-élő rovaroktól,

-föld-,kő-,fémdarabokat nem tartalmazhat,

-a magok nem lehetnek összecsomósodva,

-nem lehetnek penészesek.

A növényi részekkel, gyomokkal, törött tokokkal vegyes betakarított termést tilos garmadában vagy egyéb módon tárolni, a gépjárművön éjszakáztatni. Lehetőség szerint 2 órán belül be kell szállítani tisztító üzemünkbe ahol dolgozóink azonnal előtisztítják a terményt és ezzel a káros befülledést, ami minőség romlást okozhat meg tudják akadályozni.

Ezen normatívák betartása nagyban befolyásolja a beérkező áru osztályba sorolását és ezen keresztül az átvételi árat, mely az érzékszervi vizsgálat mellett fizikai tisztaságvizsgálat, nedvesség vizsgálat, mikrobiológiai és cadmium vizsgálaton alapul. A Termelőnek a szállítólevél mellé nyilatkozatot kell mellékelnie, hogy az itt felsorolt higiéniai szabályokat betartotta.

A megrendelő feldolgozó üzemébe szállított árut kizárólag az erre a célra kialakított fogadó rendszeren keresztül lehet a szállítóeszközről beüríteni, a garat mellé hulló szemeket külön kell összegyűjteni, és más célra hasznosítani.

Az előtisztítás, szárítás, tárolás, feldolgozás és csomagolás a megrendelő feladata.

A betakarított termést szükséges mielőbb tisztítani, szárítani, vagy legalább hideg levegővel átfúvatni. A friss termés nagy halmokban történő tárolása biztos minőségromlást okoz.

A betakarított nyers olajlent tisztítás után mielőbb 8-8,5%-os nedvességtartalmúra kell szárítani. A szárítási hőmérséklet 45-50 Co-nál magasabb nem lehet. Magasabb hőmérsékleten, illetve túl gyorsan történő szárítás esetén a magvak csírázó képessége és olajtartalma jelentősen csökken, ami minőségromlást jelent.

A minőségi áru előállítása érdekében a 15% nedvesség tartalom feletti olajlent minden egyes 2 %-kal több nedvesség esetén 5 Co -al alacsonyabb hőmérsékleten kell szárítani (pl.: 20 %-os nedvesség estén 12,5 Co -kal alacsonyabb hőmérséklet alkalmazandó, azaz max. 37 Co).

Az olajlenlen 8-8,5 %-os nedvességtartalom mellett tárolható.