Az olajretek

  • Éghajlatigénye
  • Talajigénye
  • Vetésforgója
  • Talajelőkészítése
  • Tápanyagellátása
  • Vetése
  • Növényvédelme
  • Betakarítása

Az olajretek termesztésére hazánk időjárása megfelelő. Csapadékot keléséhez, kezdeti fejlődéséhez kíván, májusban szárbaindulásakor 20-25 mm esőt igényel. Magja 3-4 Co-on csírázik, talajmenti fagyokra nem érzékeny, áprilisi, májusi gyenge fagyokat károsodás nélkül elviseli.

Virágzásától, általában június elejétől szárazabb időjárást igényel. Érésének kezdetén kapott jelentősebb (kb. 20 mm) eső az oldalhajtások megjelenését okozhatja, melyeken utóvirágzás és azt követő magkötés következhet be, ami előnytelen úgy a betakarításkor, mint a vetőmagtisztítás, előállítás során (nem egyöntetű nedvesség, csíraképesség csökkenés, stb.). A mag érésekor a forró meleg előnyére van, a betakaríthatóságát növeli.

Az olajretek talajigénye középkötött és ennél könnyebb csernozjom, csernozjom-jellegű homok és gyengén humuszos homoktalajok növénye. Sikerrel termeszthető jó kultúrállapotú öntéstalajokon és középkötött, 6 pH-nál nem savanyúbb erdőtalajokon is. Termesztésére nem alkalmasak a réti talajok, szikesek, a köves, kavicsos, durván heterogén összetételű talajok, a láptalajok, valamint a mélyfekvésű vízállásos lassan felmelegedő hidegebb területek. A talajvíz iránt közömbös, de vízállásos területekre ne kerüljön.

A 6,8 - 7,5 pH értékű talajon érzi legjobban magát, a savanyú 6,5 pH alatti területeken csak száraz évjáratokban köt egyszerre magot.

Az elővetemény korlátozás olajretek vetőmag előállításakor előírja, hogy a megelőző 5 éven belül azon a táblán nem termeszthető azonos vagy rokonfajú növény. A vetőmag szaporítású olajretek nem fér össze öt éven belül a másodvetésű olajretek, és a fehér mustár zöldtrágyával sem.

A szántóföldi növények nagy része után következhet, de legjobb előveteményei az őszi kalászosok, a burgonya, cukorrépa, len. Ne vessük lucernatörésbe: a napraforgó, mustár, repce elővetemény közös betegsége, a Sclerotinia sclerotiorum fertőzési veszélyét növeli, ami csapadékosabb időjárás során jelentős kárt okozhat az olajretekben. Gyenge elővetemény a kukorica is, a visszamaradó nagy tömegű szármaradvány miatt.

A táblák kijelölése során figyelembe kell venni az uralkodó gyomfajokat is, mert kölessel, vadkenderrel, galajjal erősen fertőzött területek nem alkalmasak e növény termesztésére. Legyünk figyelemmel arra, hogy az elővetemény gyomirtó szerének utóhatása jelentős károkat okozhat az érzékeny olajretekben. Ebben a kérdésben indokolt növényvédelmi szakember véleményének a kikérése a későbbi károk elkerülése végett. Károsodásra számíthatunk akkor is, ha az előző évben hibás permetezéstechnikával /átfedés, dupla szórás a forgókon, túldrozírozás stb./ juttattuk ki a herbicideket.

Az olajretek jó előveteménye a burgonyának, cukorrépának, dohánynak is. Azon túl, hogy betakarítását követően jó talajmunka végezhető, rendelkezik fonálféreg gyérítő hatással is, ami ezen növények esetén különösen előnyös. Az őszi kalászosok számára az olajretek után könnyen, jól elmunkálható talaj jelenti a kedvezőbb feltételeket. Erdővel szomszédos táblába lehetőleg ne vessük, mert zöldje vadcsalogató és tetemes károk keletkezhetnek az állományban. Vetőmag előállításakor az izolációs távolságok betartása szükséges, amely elit mag előállításánál legalább 500 m, I. fok esetén 200 m legyen.

Az elővetemény utáni tarlóhántás legyen minél sekélyebb, hogy a betakarításkor elpergett kultúrnövény magjából kelhessen árvakelés, a gyomok mielőbbi kikelésével együtt.

Az árvakelést, a gyomokat és a felszínen maradt tarlómaradványokat legkorábban a virágzásnak induló gyomnövénnyel együtt dolgozzuk a talajba. Ennek a második nyári talajmunkának a szerepe a talajélet fenntartásán túl az egynyári gyomok ritkítása is. Az olajretek igényli az egyenletes vetésmélységet, az ülepedett magágyat, amit az őszi mélyszántással alapozhatunk meg.

Figyelemmel kell lennünk arra, hogy a kifejlett növény gyökerei a talajt mélyen behálózzák, ezért 20-25 cm-es alapozó szántást igényel. A szántás előtt, a pentozán hatás elkerülése miatt célszerű 20-25 kg N hatóanyagot kijuttatni a területre.

A tavaszi munkálatok eszközeit a talajállapot határozza meg. Célszerű a rögös szántást simítóval elmunkálni, majd a magágykészítés előtt (kombinátor), vagy azzal egy menetben a N fejtrágyát és ha szükséges, a talajlakó kártevők elleni készítményt kijuttatni.

Az olajretek a tápanyag iránt viszonylag igénytelen. 1 tonna szemterméssel a hozzá tartozó szárral együtt a talajból 55 kg N-t, 30 kg P2O5-ot és 48 kg K2O-t von ki.

Figyelembe véve azt, hogy a jó kultúrállapotú, jó termőképességű talajon elérhető a 2 t/ha termés, ezért az alábbi műtrágyamennyiségek javasoltak:

  • N: 100-140 kg/ha,
  • P2O5: 50-60 kg
  • K2O: 50-100 kg.

Amennyiben a tábla rendelkezik talajvizsgálati adatokkal, akkor a megfelelő szántóföldi termőhely szerint érdemes kiszámítani a várható termés tápanyag igényét.

A foszfor- és a kálium műtrágyát az őszi szántás előtt, a nitrogént minden estben a tavaszi talajmunkánál kell bemunkálni a talajba.

Szerves trágya ne kerüljön közvetlenül az olajretek alá, egyrészt gyomosító hatása miatt, másrészt mert annak gyorsan felvehető N tartalma túlzottan buja fejlődésre készteti a növényt ami a vetőmag előállítás szempontjából kedvezőtlen.

Az olajretek kora tavasszal, március II.-III. dekádjában vethető. Vetése csak a Dunántúlon és északon húzódhat el április első dekádjára.

Mezőségi vályog- és erdőtalajokon vetését sorhengerrel vagy magtakaróval zárjuk. Homokon nem maradhat el a vetést követő hengerezés.

Sortávolság: gabonasortáv, vagy dupla gabonasortáv

Vetésmélység: 3-4 cm

Vetendő csíraszám: 100-120 db/m2

Ezermagtömeg: 8,0 g

Vetőmagmennyiség: 9-11 kg/ha (86%-os használati értékűből)

Az olajretek mechanikai ápolási munkát nem igényel. Az egyenletes kelést biztosító talajmunka és vetés után magja hamarosan csírázik és 6 – 8 nap után kikel. Kelését követően 10-15 napig fejlődése vontatott, majd erőteljesebb növekedésnek indul.

Gyomirtás:

Az olajretek vetőmag előállításban számos veszélyes gyomnövénnyel és gyomosító kultúrnövénnyel kell számolnunk: vadzab (Avena), fenyércirok (Sorghum), köles (Panicum), aranka (Cuscuta), mustár (Sinapis), vadrepce (Sinapis), repcsényretek (Raphanus), sóskafélék (Rumex), galajfélék (Galium), káposztafélék (Brassica), maszlag (Datura), kender (Cannabis). Ezek egy része ellen lehetséges a védekezés, más részük nem , vagy csak nehezen irtható.

Az alkalmazható herbicidek köre szűk, ezért már az előveteményben figyelmet kell fordítani a nehezen irtható és a feldolgozás során gondot okozó gyomokra. Az egyszikűek elleni védekezés gyakorlatilag megoldható, a kétszikűek ellen viszont csak részleges hatás érhető el.

Egyszikűek:

A növényvédő szerek felhasználásánál további szigorításokra lehet számítani. Így 2008 végére kikerültek a felhasználható szerek közül a trifluralin hatóanyagú vetés előtt bedolgozható szerek /pl. OLITREF, TREFLÁN/.

Ha magról kelő egyszikűek, évelő egyszikűek illetve köles, vadzab vannak a területen, akkor postemergensen kell védekezni az ún. szelektív egyszikűirtókkal.

Alkalmazható szerek:

AGIL 100EC / magról kelő egyszikűek 2-4 leveles állapotban, 0,7-1,0 l/ha/,

PANTERA 40 EC / egynyári egyszikű gyomok, évelő egyszikű gyomok, gabona árvakelés, 2,0-2,5 l/ha/.

Preemergens technológia egy- és kétszikűek ellen.

Az olajretek gyomirtására preemergensen (vetés után kelés előtt) alkalmazható a BUTISAN STAR / 2,5 l/ha/ gyomirtószer. Ugyanez a szer alkalmazható korai postemergens kezelésre is / 2,0 l/ha /.Jól irtja a magról kelő kétszikű gyomokat, a ragadós galajt és a vadrepcét is. Az egyszikűek közül a nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit és a rozsnokfélék különösen érzékenyek, de jól gyéríti a hélazabot is.

Jól bevált herbicid a SULTÁN 50 SC, melyet szintén alkalmazhatunk pre – és postemergens kezelés formájában. Érzékeny egyszikű fajok: kakaslábfű fajok, muhar fajok, egynyári perje, parlagi ecsetpázsit. Kétszikűek: galajfélék, eb szikfű, kamilla, tyúkhúr, árvacsalán, veronika-félék, disznóparéj, libatop, pásztortáska, mezei szarkaláb.

Preemergens kezelésnél a dózis: 2,0-3,0 l/ha. A szert a vetés után 3 napon belül kell kijuttatni a jól elmunkált aprómorzsás talajfelszínre. 10-20 mm csapadék elősegíti a vegyszerhatást.

Postemergens kezelésnél a dózis: 1,5-2,0 l/ha. A kultúrnövény szikleveles korától 4 valódi leveles fejlettségéig juttassuk ki.

A későbbiek során már a kifejlett olajretek állományban előbújó kétszikű gyomok egy része ellen is lehetőség van a védekezésre, ami sok esetben nem is hagyható el. Alkalmazható szer a LONTREL 300 elsősorban a fiatal csattanó maszlag (Datura stramonium), parlagfű (Ambrosia elatior), mezei acat (Cirsium arvense), vadkender, valamint az árvakelésű napraforgó ellen hatékony, de jól használható a keserűfűfélék irtására is.

A pipitérfélék, a szikfűfélék főleg a nehezebben fejlődésnek induló olajretket veszélyeztetik, e készítmény ezek ellen is hatékony 0,3 l/ha dózisban. Sajnos a már igen elterjedt és veszélyes kender (Cannabis sativa) ellen csak részleges eredmény érhető el ezen készítményekkel.

Kártevők:

A növényt a vegetációs stádiumában a repce és mustár kártevői veszélyeztetik (földibolhák, szárormányos, repcefénybogár, ritkán levéltetű). Ha erős földibolha fertőzésre számíthatunk /repce táblák közelsége / , eseti felhasználási engedély alapján a CRUISER-rel, vagy MOSPILAN-nal végzett vetőmagcsávázás ajánlható.

Mindenképpen tanácsos növényvédelmi tervet készíteni, melyben megtervezzük az esetlegesen felhasználásra kerülő szereket. Ha olyan szerek is szerepelnek a tervünkben, amelyek nem engedélyezettek az olajretekben, a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságnál beszerezhető formanyomtatványon kérhetünk egy évre vonatkozó felhasználási engedélyt. A kitöltéshez szükség van az elvetett terület pontos adataira.

A kitöltött formanyomtatványt a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Növény-, talaj- és Agrárkörnyezet- védelmi Igazgatóság- hoz /1118 Budapest Budaörsi u 141- 145/ kell eljuttatni. A folyamatot érdemes időben elindítani, mert kb. két hetet vesz igénybe.

Állományban amennyiben indokolt a 2-4 leveles fenofázistól már védekeznünk kell. Első alkalommal a piretroid hatóanyagú szerek (NURELLE -D 50, FENDONA 10EC, KARATE 5 CS, 2,5 WG stb.) kerülhetnek felhasználásra.

A virágzás közeledtével a repce fénybogár, a repce becő- és a szárormányos kártételével kell számolnunk,. Mindhárom állat a virágzati szár megjelenésétől kezdődően,időben elhúzódóan telepszik be a táblába. A hagyományos növényvédelmi technológiában virágzásig a NURELLE -D hatékony.

A virágzás kezdetétől a méhek kímélése miatt csak ún. méhkímélő technológiával kijuttatva a KARATE, a FURY 10 EC, a DECIS 2,5 EC,a FENDONA 5 ULV -vel védekezhetünk. Nagyon jó hatásfokú új rovarölőszerek jelentek meg a piacon, melyek méhekre nem jelöléskötelesek, virágzás idején is használhatók és nappal is. Ilyenek pl. a BISCAYA, vagy a MAVRIK 24 EW.

Betegségek:

Az olajretek növénykórtani szempontból nem érzékeny növény, de felléphet rajta a Sclerotinia sclerotiorum, lisztharmat, valamint a peronoszpóra. A vetőmag termesztés szempontjából legfontosabb a Sclerotinia sclerotiorum okozta betegség. A gomba a növények gyengítésével közvetlen terméskiesést, valamint a vetőmag közé kerülő szaporítóképletei - a szkleróciumok - révén minőségi kártételt is okoz. Fellépése esetén az állomány foltokban kiritkul. A betegségekre a következő tényezők hajlamosítanak: mély fekvésű, nedves terület, túl sűrű növényállomány, mély vetés, túlzott N-műtrágyázás. A betegség ellen az agrotechnikai szabályok betartásával, a vetésváltás betartásával, a gyomosodás megakadályozásával, és a megfelelő tőszám kialakításával védekezhetünk.

Megfelelő hatékonyságú védelmet a vetésforgó betartása mellett a KONI WG biofungicid granulátum vetés előtti talajra történő kiszórásával érhetünk el. A kiszórt gombaölőszert a magágykészítéssel egy menetben a talajba kell kombinátorozni.

Dózisa: 2,0-3,0 kg/ha 200- 300 l vízzel kijuttatva.

A kijuttatott Coniothyrium minitans hiperparazita gomba kifejezetten a betegség kórokozójának kitartó képletén, a szkleróciumokon él, azokat elpusztítva.

Növekedésszabályozás:

A repce termelésnél komoly hagyományai vannak a különböző regulátor hatású fungicidek használatának. Ezek a szerek az olajretekben nincsenek engedélyezve, de hallani próbálkozásokról és kedvező eredményekről, így mindenképpen mérlegelni kell jövőbeni beiktatásukat a technológiába.

Használatuk esetén várható hatások:

-gyökérzet megerősödik

-erősebb, ellenállóbb sejtszerkezet

-megdőlési hajlam csökkenése

-több elágazás, több becő, nagyobb termés

A jól és egyöntetűen fejlődő olajretek érése július első felétől várható, attól függően hogy optimális időben vetették, vagy megkésve. A később virágzásnak induló állomány érése elhúzódik augusztus elejére. Barnaérési stádiumában, amikor a becőkben a magvak már barnultak, a betakarítás megkezdhető, ez általában augusztus eleje.

Az olajretek becőiből a mag nem pereg, becői nem törnek, ezért ez nem sietteti az aratást. A termés vetőmagértékének biztosítása céljából előnyös - és legtöbbször nem hagyható el - az állomány vegyszeres deszikkálása. Ezt a tervezett betakarítás előtt kb. 1 héttel kell elvégezni, alkalmazható készítmények a REGLONE AIR, ROUNDUP FORTE, ROUNDUP MEGA.

10 % nedvességtartalomnál kezdhetjük el a betakarítást. Az olajretek a nehezen csépelhető növények közé tartozik, a kombájnok beállítása nagy körültekintést igényel. Aratására elsősorban a korszerűbb, kombájnok alkalmasak (CLAAS Mega-sorozat, újabb típusú John Deere, New Holland, FMC, stb. gépek).

Kedvező gyakorlati tapasztalatok vannak az axiáldobos kombájnokkal, mivel ezeket könnyebb beállítani és kevésbé törik a magot. Az olajretek aratásakor a cséplődobot be kell lemezelni, valamint a vágóasztalt oldalkaszával kell ellátni.A kombájntiszta magot 11 % nedvességtartalom felett szárítani kell. A minden esetben előtisztított mag hőmérséklete a szárítás alatt nem haladhatja meg a 40 Co-ot, mert ez a csíraképesség elvesztését jelenti!

Az olajretket vetőmagnak kikészíteni - csomagolni, zsákolni - 8-9 %-os nedvességtartalommal lehet.