Az olajtök

  • Botanikai jellemzése
  • Éghajlatigénye
  • Talajigénye
  • Vetésforgója
  • Tápanyagigénye
  • Talajelőkészítése
  • Vetése
  • Növényápolása
  • Betakarítása
  • Minőségi követelmények

Az olajtök lágyszárú, indás növény, indái 4-5 m hosszúra is megnőnek. Levelei élénk zöldek, olykor szürkésen márványozottak. Levélnyele 25-30 cm hosszú, üreges. Virágai tölcsér alakúak, a porzós virágok hosszú kocsányúak, a termősek rövid kocsányon dió nagyságú „kiskabakon” ülnek. A termés érett állapotban narancssárga, zöld márványozott hosszanti csíkokkal.

A termés fala nagyon kemény. A benne levő érett magok könnyen elválnak a placentáról, színük olajzöld, alakjuk lapított tojásdad. Ezer mag tömege: 200-300 g.

Az olajtök Dél-Amerikából származik. Az olajtök hő- és fényigényes, sok vizet párologtat. A magvak csírázásához 12 Co talajhőmérséklet szükséges. A magból kikelt növény gyors fejlődéséhez 17-20 Co-os hőmérsékletet igényel, virágképződése, virágzása 22-25 Co-on intenzív.

A tök levele igen érzékeny a fagyra, a késő tavaszi, illetve a május közepi -1, -2 Co-os fagy jelentős kárt okozhat az állományban. Ősszel, a betakarítás idején a beérett kabaktermés -3, -4 Co-on még nem károsodik.

Vízfelhasználása jelentős, de kiterjedt gyökérzetének köszönhetően a talaj vízkészletét jól hasznosítja, így a szárazságtűrő növények közé sorolható. Vízigénye a virágzás kezdetétől fokozott.

Az olajtöknek a meszes, vagy semleges pH-jú humuszos, könnyen melegedő homok illetve vályogtalajok kedvezőek. Jó kultúrállapotú szántóföldi talajokon sikerrel termeszthető, de kerüljük a mély fekvésű, nehezen felmelegedő vizes területeket, illetve dombvidéken az északi lejtőket. A nitrogénben túlzottan dús talaj kedvezőtlenül hat a terméskötődésre, késlelteti az érést.

Az olajtökmag élelmiszeripari és gyógyszeripari felhasználásra kerül, ezért csak olyan területen termeszthető, ahol a talajvizsgálati eredmények és a termelési tapasztalatok nem utalnak sem klórozott-szénhidrogén, sem nehézfém jelenlétére.

Különösen veszélyes a triflluralin hatóanyag tartalmú szerek használata az előveteményben, pl.: napraforgóban, illetve a tökmag termelés során, mert a szermaradvány évekig kimutatható.

Az olajtök egyes gyomirtó szer maradványokra igen érzékeny. A klór-amino-triazinokra a kultúrnövények között a legérzékenyebb. Önmaga után nem termeszthető, mert betegségei többségét a talajban visszamaradt növényi maradványai terjesztik. Ugyanarra a területre csak 5 év után kerülhet vissza.

Legjobb előveteményei a kalászosok. Az olajtök után sikerrel termeszthetők a tavaszi vetésű növények.

Annak ellenére, hogy az olajtök élelmes növény, a magtermeléshez jó tápanyag-ellátottságra van szüksége. A szerves- (istálló)trágyát nagyon meghálálja elsősorban a savanyú, kötött erdőtalajokon, valamint a homokos területeken. Az istállótrágya mennyisége a teljes terület trágyázásakor 30-40 tonna legyen hektáronként.

Figyelmet kell arra fordítani, hogy az istállótrágya nem tartalmazhat klórt, vagy klórozott-szénhidrogént, illetőleg az istálló fertőtlenítéséhez használt olyan szermaradványt, amit a növény felvehet. (Az istállókban légyirtásra általánosan használt szerves foszforsav-észterek némelyike hosszú felezési idejű, a tök könnyen felveszi, laboratóriumi kimutatása pedig az egyik legegyszerűbb rutinfeladat.)

A magnak termesztett tök elsősorban foszfor és kálium igényes, ezért a talaj típusától és tápanyagkészletétől függően a következő hatóanyag mennyiségek kiszórását javasoljuk:

N: 50 - 70 kg/ha

P2O5: 90 - 130 kg/ha

K2O: 120 - 150 kg /ha.

A foszfor és kálium teljes mennyiségét, valamint a nitrogén felét ősszel, a szántás előtt alaptrágyaként, a nitrogén fennmaradó részét a tavaszi talajmunkák során használjuk fel. A túlzott N ellátottság a mag egyenlőtlen, kései érését okozza.

Közismert, hogy az olajtök gyökérzetével nagy talajtömeget hálóz be, de csak akkor, ha a felső 30-35 cm-es talajréteg laza. Ezért az őszi mélyszántás e növénynél is alapvető fontosságú, amit megelőz a szerves- és műtrágya kiszórása. Nagy mennyiségű szármaradványt visszahagyó növény után (kukorica, napraforgó) elengedhetetlen a szár felaprítása és őszi alászántása.

A szántást kapcsolt talajzáró eszközzel végezzük, ami a talajtípusnak, talajállapotnak megfelelően lehet simító, hengerborona vagy gyűrűshenger.Tavasszal a barázdákat és talajegyenetlenségeket meg kell szüntetni, mivel az őszi gépi betakarítást megkönnyíti az egyenletes talajfelszín. A tavasszal kiszórt N-műtrágyát magágy készítő kombinátorral dolgozzuk a talajba.

Az olajtök melegigénye miatt a vetést csak akkor szabad megkezdeni, ha a talaj hőmérséklete a felső 5-7 cm-es rétegben eléri a 12 Co-ot. Ezt a hőmérsékletet a talaj általában április végén, május első dekádjában éri el.

A vetést legkésőbb május 15-ig be kell fejezni, mert késői vetés esetén a beérés bizonytalan. Ne vessünk azonban hideg talajba, mert a talajnedvességet a magok felveszik, de az alacsony hőmérséklet miatt a csírázás nem indul meg és a nedves talajban a magok megrothadnak. A vetést 24 órán belül követő hűvös és bőséges csapadék olyan nagymértékű csírapusztulást eredményezhet, hogy akár újra kell vetni!

Magtermelés céljából az optimális termőtőszám futó típusú fajtáknál 15-18.000 tő/ha. A magokat egyenletes mélységbe,kell vetni, ha a talaj felső rétege kiszáradt, minden esetben a nedves rétegbe vessünk! Vetés után a talajt le kell zárni.

A héjnélküli olajtökmag vetési paraméterei Armin fajta:

vetőmag szükséglet: 4-5 kg/ha

csíraszám: 18-22 ezer csíra/ha

tőszám: 15-18 ezer tő/ha

sortávolság: 70-120-140 cm

tőtávolság: 40-70 cm

vetésmélység:

- kötött talajon: 3-5 cm

-laza, homoktalajon: 4-6 cm

Mechanikai gyomirtás:

Az olajtök kezdeti fejlődését elsősorban a gyomosodás veszélyezteti, amit kultivátorozással, majd kapálással szüntethetünk meg. Nagyon fontos hogy a gyomirtást már az előveteményben megkezdjük, illetve a megfelelő tarlókezelésekkel /deszikkálás, tarlóhántás/ is csökkenteni tudjuk a kikelő gyomok számát. A tök kelése után, amikor a sorok már jól láthatók, kultivátorozzunk.

Ezzel a munkával a gyomok irtása mellett a talaj cserepesedését is megszüntetjük és a tök meghálálja a talaj szellőztetését. A kultivátorozást mindaddig ismételhetjük, amíg az állomány ezt lehetővé teszi (indanövekedés). A tőszámbeállítást a növények 3-4 leveles állapotában végezzük el. Kapáláskor, illetve tőszámbeállításkor a beteg (vírusos) töveket távolítsuk el és a táblán kívül semmisítsük meg.

A héjnélküli tökmag általában nyers állapotban fogyasztandó termékként kerül forgalomba, ezért bárminemű vegyszeres beavatkozás a termék értékét csökkentheti, szermaradvány jelenléte a forgalmazásból kizáró ok lehet. Az alábbiakban felsorolt növényvédelmi beavatkozások csak tájékoztató jellegűek, minden esetben a területet jól ismerő növényorvos szakember előírása alapján történjen a vegyszeres kezelés.

Vegyszeres gyomirtás:

Gyomelnyomó képessége gyenge, a gyomirtó szerekre általában érzékeny. A kabakos kultúrákban engedélyezett gyomirtó szerek száma kevés, ezeknek is nagy része hatástalan a keresztesvirágúak, fészkes virágúak, burgonyafélék családjába tartozó gyomok ellen. Így a terület kiválasztásnál lehetőleg olyan táblát válasszunk, ahol ezek mérsékeltebb jelenlétével kell csak számolnunk. Leggyakoribb gyomnövényei: libatop-félék, disznóparéj-félék, közönséges gombvirág, varjúmák, csattanó maszlag, parlagfű, fekete ebszőlő, kakaslábfű, muhar félék stb.

A vegyszeres gyomirtás során lehetőség van vetés előtti (ppi), vetés után kelés előtti (pre) és állományban történő (post) kezelésre. Az egyszikűek ellen jól tudunk védekezni, a kétszikűek irtása sokkal nehezebb feladat.

Vetés előtt alkalmazható bedolgozandó szerek: COMMAND 48 EC

Vetés előtt kell 1-2 cm mélyen kell a talajba dolgozni.

Dózis: 0,2 l/ha.

A készítmény hatékony a magról kelő egy- és kétszikű ellen.

Preemergensen alkalmazható szerek: DUAL GOLD 960 EC (metolaklór)

Magról kelő egyszikűek ellen hatékony. A vetést követően kell a talajra kiper­metezni. A hatáskifejtéshez 10-15 mm csapadék szükséges a permetezést követő 2 héten belül.

Dózis: 1,4-1,6 l/ha.

Néhány kétszikű gyom ellen enyhe mellékhatása van (disznóparéj félék, libatop félék). AFALON DISPERSION-nal kombinálható.

COMMAND 48 EC

Magról kelő egy- és kétszikűek ellen hatékony.

Dózis: 0,2 l/ha.

A vetést követően addig lehet kipermetezni, amíg a tök csírái a talajfelszín alatt 1-1,5 cm-re vannak.

Postemergensen alkalmazható szerek:

A tök kikelése után az egyszikű gyomok felszaporodása esetén lehetőség van azok irtására. (A kétszikűek ellen ekkor már vegyszeres úton semmit sem tehetünk.) Engedélyezett szer a tökben nincs, de tulajdonképpen bármely szelektív egyszikűirtó készítmény a károsodás veszélye nélkül használható. Ez viszont csak egyedi engedély alapján végezhető, mely a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság-nál beszerezhető formanyomtatványon keresztül kérhető meg.

Kórokozók, kártevők:

A kabakosok közül a tököt veszélyeztetik legkevésbé a kórokozók és kártevők. Ennek ellenére figyelmet kell fordítanunk a megjelenésükre.

A héjnélküli tökmagot (mint már említettük) lehetőség szerint növényvédő szeres beavatkozás nélkül kell megtermelni, ha azonban elkerülhetetlen a vegyszeres beavatkozás, az alkalmazandó vegyszer és a permetezés módja a Termeltetővel közös konzultáció során kerül meghatározásra.

Megtermékenyülés elősegítése:

A virágok termékenyülése jelentősen függ a jelenlévő rovarpopulációtól. A tapasztalatok szerint, ha lehetőség van 10 ha-ként 2 méhcsalád kihelyezésére, akkor jelentős terméseredmény javulás várható.

A minőség szempontjából a betakarítás a termesztés legfontosabb része. Az Armin fajta korán érik, a görgetés általában augusztus közepén kezdődhet, a fajta jól tűri a renden tartást, az érett kabakokból a magok könnyen eltávolíthatók. Egy növény átlagosan1-2 kabakot nevel. A kabak kocsányának elbarnulása, illetve a szár és a levelek leszáradása az érést jelzi. Az érés előrehaladtával a kabak színe narancssárgává válik. Az érett kabak héja kemény, körömmel nem vájható be. A betakarítás akkor kezdhető meg, ha a kabakok 70-75 %-a beérett. Ekkor a magvak kemények, teltek, a placentáról könnyen leválaszthatók.

Csak egységesen érett terméseket takarítsunk be!

A tökmag termesztés egyik legfontosabb munkája a betakarítás, mert hektáronként 50-80 tonna kabak termését kell feldolgozni. Jó minőségű magot előállítani csak jól szervezett magvazási, mosási, szárítási munkákkal lehet.

A magot a délelőtti kinyerést, délben mosni, csurgatni, szellőztetni kell, illetve a délutáni kinyerést, este mosni, és a délelőtti szedéssel együtt még éjszaka szárítani szükséges. A mosás célja a bélanyag leválasztása, a mag huzamosabb ideig való áztatása káros. Bármely munkafolyamat elhúzódása, túlzott késlekedés, helyre­hozhatatlan minőségromlást eredményezhet.

A mag és bélanyag elválasztásához sem az erjesztést, sem pedig egyéb segédanyag felhasználását nem javasoljuk, mert ez biztos minőségromlást jelent. Egyes fajták másképpen viselkednek a betakarítás során, ezért a betakarítás idejét és technológiáját célszerű a termeltetővel egyeztetni.

A szárítás során a száradásban lévő magok rendkívül érzékenyek, hibás beavatkozással a zöld héjat el is veszítheti az áru. A keverés megkezdése akkor történjen, ha a szárítón lévő nyersáru felső rétege már nem nyers, ettől kezdve a keverést folyamatosan kell végezni. Ügyelni kell a szárítón levő áru egyenletes szárítására, folyamatos műszeres ellenőrzés nem hagyható ki. A szárítás kizárólag hőcserélős szárító asztalon lehetséges, a szárító levegő hőmérséklete a szárítás kezdetén max. 50 Co később max.45 Co lehet.

Az árut nem lehet érinteni piszkos kézzel, ügyelni kell az egyéb módon való szennyezés elkerülésére is.

A szárítóról lekerülő árut azonnal új PP-zsákokba/Big-Bag-ekbe kell rakni, a termő tábla jelzésével ellátni és raklapokon tárolni. A szárított tökmagokat nem kell tisztítani, azt a seregélyesi fogadógaraton úgy is tisztítjuk, a magok törését csökkentjük ezáltal. Ezzel a módszerrel könnyebben tartható a táblánkénti elkülönítés is.

A termelési folyamat pontosítását szolgálja a termeltető által végzett auditálás is.

A héjnélküli tökmag közvetlenül emberi fogyasztásra szánt termék, vagy gyógyszeripari alapanyag, ezért a feldolgozott tökmagnak szigorú minőségi követelményeknek kell megfelelnie:

A magvaknak éretteknek, sértetleneknek, egészségesnek és minden idegen szagtól és íztől mentesnek kell lenni. Az árú élő rovartól és egyéb betegségtől mentes legyen.

Tisztasága: legalább 99 % , tört szem maximum 5 % lehet.

Csírázóképessége: legalább 85 %.

A nedvességtartalom 7-8 % között legyen.

A magokra tapadt héj maradványok erősen rontják a minőséget, az ilyen magok tisztátalanságnak számítanak. A mikrobiológiai követelmények szigorodása a betakarítás, mosás, szárítás, áru kezelés higéniai feltételeinek betartását feltételezi.

A további minőségi követelményeket a termeltetési szerződés szabályozza. A termeltető gondoskodik a telephelyére beszállított áru további kezeléséről, feldolgozásáról.