A vöröshere

  • Botanikai jellemzése
  • Éghajlatigénye
  • Talajigénye
  • Vetésváltás
  • Talajelőkészítése
  • Tápanyagellátása
  • Vetése
  • Ápolása
  • Betakarítása

A vöröshere évelő pillangós szálastakarmány-növény, azonban jellemzően kétévesként termesztik, mert a 3. évre gyakran erősen kiritkul. Gyökérzete nem hatol olyan mélyre, mint a lucernáé, viszont közvetlenül a talajfelszín alatt elhelyezkedő gyökérzete sokkal dúsabb. Rizómájában a tápanyagfeltöltés már bimbózás kezdetén eléri maximumát. Szára üreges, általában felálló. Levelei tipikus trifolium-levelek, hármasan összetettek. Virágzata összetett gombvirágzat, 50-100 virággal, melyek idegentermékenyülők. Termése egymagvú, ritkán kétmagvú hüvely. Magja aszimmetrikus szív formájú, színe sárga, lilás.

Hazánkban a két kaszálást adó változatai terjedtek el.

A vöröshere eltérő telepítési módot kíván attól függően, hogy takarmánytermesztést vagy vetőmagelőállítást kívánunk folytatni.

A vöröshere a lucernához képest a hűvösebb, csapadékosabb tájak növénye. Gyengébben fejlett gyökérzete csak ilyen éghajlat mellett képes ellátni a hajtásokat, ezért száraz, meleg nyarú vidékekre nem való.

Keléséhez, kezdeti fejlődéséhez gyakori esőt kíván. Termesztésére ezért elsősorban az ország nyugati, északi és észak-keleti tájai alkalmasak.

Általában a telet jól bírja, de a felfagyással szemben érzékeny lehet.



A vöröshere karógyökere nem hatol mélyen a talajba, a tápanyagot a főgyökérből már a talajszint alatt közvetlenül elágazó oldalgyökerek segítségével veszi fel, ami azt jelenti, hogy sekélyen gyökerező növény lévén igényes a talaj tápanyagtartalmára. E tulajdonságánál fogva nem igényli a mély termőréteget, de igényes annak vízháztartására, így a csapadékosabb vidékeken a mélyebb fekvésű humuszos homoktalajokon, valamint erdőtalajokon jól díszlik. Mészigénye nem kifejezett, a talajok savanyúságát, kisebb mészellátottságát jobban elviseli mint a lucerna. A pH 6 alatti talajok mésztrágyázása azonban indokolt.

Nem termeszthető laza homoktalajon, terméketlen kötött agyagtalajon. A pangó talajvízre érzékeny, de a 1,5-2 m mélyen lévő talajvíz már nem káros (gyökérzete rövidebb).



Az apró magvú, sekély vetést igénylő vöröshere telepítésénél a vetőágy minősége meghatározó. Legjobb előveteménye a mélyszántással művelt és gondosan ápolt cukorrépa (takarmányrépa), de gabona után is következhet. Az üzemi vetésterv kialakításakor számítsunk arra, hogy e növény ne kerüljön önmaga után 5-6 évig (hereuntság). Arankával fertőzött területre ne vessünk pillangós növényt. A vöröshere klasszikusan jó előveteménye az őszi búzának.

A tábla kijelölésekor figyelembe kell venni a más fajtájú vöröshere, valamint nyúlszapuka tábláktól való szigetelő távolságot (izoláció), amely I. fokú vetőmag termesztése esetén legalább 300 m, Elit mag esetén 500 m legyen.



Gabona betakarítását követő tarlóhántás és annak ápolása után ősszel elegendő 20-25 cm-re szántani a talajt. Későn lekerülő elővetemény után az őszi szántást a gyökér- és szármaradványt aprító tárcsázás előzze meg. Sík területen az őszi szántás elmunkálását elvégezhetjük, de eróziónak kitett lejtős területen maradjon kora tavaszra. Lehetőleg úgy kell előkészíteni a talajt, hogy a kora tavaszi vetésre minél jobb magágyat tudjunk biztosítani.

Vöröshere alá tavasszal nem szabad szántani, mert egyrészt a vetés idejét kitolja, másrészt nincs mód a megfe­lelően ülepedett, aprómorzsás magágy készítésére.

Magtermesztésre a vörösherét egyes termőtájakon pl.: az Alpok lábainál (Kőszeg térsége) sikerrel vetik augusztusban takaró-növény nélkül, de ennek feltétele a jó magágykészítést lehetővé tevő nedves klíma, a talaj megfelelő nedvessége.


A vetést megelőző év őszén ott javasolt 1-2 t/ha mésztrágya kijuttatása, ahol a talaj pH-ja 6, vagy annál alacsonyabb. A vöröshere igényes a foszfor és kálium ellátásra. Foszfor műtrágyából 80-120 kg/ha hatóanyagot adjunk ki előre a két évre. Ezzel együttesen adagolt 80-100 kg/ha kálium hatóanyag a télállóságot, ellenálló­képességet javítja.

A második év tavaszán fejtrágyaként kiszórt 20-30 kg/ha hatóanyagú foszfor műtrágya a maghozamot növeli. Nitrogén műtrágyából 30-30 kg/ha hatóanyagot három ízben érdemes adni: először alaptrágyaként (a foszfor- és káli műtrágyával együtt), másodszor a vetéskor, harmadszor pedig áttelelés után, indító fejtrágyaként.

A mikroelemek közül a bórnak és molibdénnek van fontos szerepe, lombtrágya formájában lehetséges az adagolásuk.



A magtermesztésre szánt vörösherét ne telepítsük takarónövénnyel. A kora tavasszal elvetett mag már 2-3 ºC-on csírázik, ezért a vetésidőt elsősorban a jó minőségű vetőágy készítésének lehetősége szabja meg.

A vetés paraméterei:

vetésidő: III.

sortávolság: gabonasortáv

vetésmélység: 1,5-3,0 cm

vetőmagmennyiség: 10 kg

ezermagtömeg (diploid): 1,4-1,9 g

kivetett magszám: 400-500 db/m²

A vetést követő henger (gyűrűshenger) nem maradhat el.

Augusztusi vetése ott lehetséges (csapadékos, nedves klíma alatt) ahol július 20-ra az elővetemény kalászos betakarításra kerül és utána jó magágyat lehet készíteni, továbbá várhatóan a vöröshere augusztus végéig ki is kel.



Az új telepítésű vöröshere első évében 15-25 cm-es fejlettségnél célszerű az első ún. "tisztító"-kaszálást elvégezni, mellyel a felszaporodott gyomokat gyérítjük és megakadályozzuk a magérlelésüket. Az első évben második kaszálásra az ősz folyamán kerülhet sor, ekkor a zöld tömeg még takarmányként kerül felhasználásra. A második év telének végén meg kell győződnünk az esetleges felfagyások mértékéről, ilyenkor az időben történő hengerezéssel a kár mérsékelhető. Magfogásra a vöröshere 2. évében kerül sor a második növedékről. Ez akkor lehet sikeres, ha a virágzás időpontja egybeesik a megporzást végző poszméhek rajzásával. Ez általában július elejére esik, ezért a vöröshere első kaszálását úgy kell időzíteni, hogy az még a bimbózás kezdetén legyen, így a második, maghozó virágok termékenyülése biztosított.

Gyomirtás:

A vöröshere érzékenyebb a vegyszerekkel szemben, mint a lucerna. A vegyszeres gyomirtás technológiája nem eléggé kidolgozott, azonban van néhány eljárás, mellyel elfogadható gyomosodási szint biztosítható. Törekedni kell lehetőleg gyommentes állományra a betakarított termés könnyebb tisztíthatósága érdekében. A tavaszi vetés évében számítanunk kell a muharfélék , kakaslábfű, aprószulák, vadrepce, szulákkeserűfű, libatop-fajok, útszéli zsázsa , repcsényretek, mezei tarsóka, vadrezeda felszaporodására. Káros gyomok: tarka koronafürt, útszéli zsázsa, vándorvirág, porcsinkeserűfű, lósóska-fajok. A vetőmag­termesztést kizárja az aranka és szádorfajok jelenléte.

Az alkalmazható gyomirtó szereket az alábbiakban tekintjük át:

Benefin

Csak a magról kelő egyszikűek ellen hatékonyak (muhar , kakaslábfű stb.). Vetés előtt 4-5 nappal 7-10 cm mélyen bedolgozva.

Imazetapir

Új vetésű vörösherében postemergensen a vöröshere 4-6 leveles, a gyomok 2-4 leveles fejlettségi állapotában használható. Egy évesnél idősebb vörösherében kora tavasszal a vöröshere nyugalmi állapotában, vagy közvetlenül az első kaszálás után, a sarjadzás előtt. Agresszív, reziduális hatású készítmény. Szikleveles állományt nem szabad kezelni. Esős időjárás után 2-3 napot várni kell a kezeléssel. A vörösherét két szezonon belül csak egyszer szabad kezelni. Érzékeny gyomok: muhar , kakaslábfű, disznóparéj félék, libatop félék, pásztortáska, repcsényretek, tyúkhúr, vadrepce. A vetésváltást, az utána vethető kultúrát erősen befolyásolja.

40% azulam

Nincs hivatalos engedélye! Másodéves vörösherében postemergensen elsősorban lósóska -fajok ellen, azok tőlevélrózsás állapotában. A készítmény gyakorlatilag csak a lósóska-félék ellen mutat gyomirtó hatást, ám ennek megnyilvánulása is lassú. A lósóska tökéletes kiirtását nem biztosítja. Lassan szívódik fel, ezért 6-12 órán belül hullott csapadék a hatást gyengítheti. Aszályos időjárás esetén, vagy legyengült, beteg növényállományban múló fitotoxikus tüneteket okozhat.

400 g/l MCPB

Nincs hivatalos engedélyük! Új telepítésű vöröshere 3-4 leveles, a kétszikű gyomok 2-4 leveles állapotában (postemergensen). Esős periódus után 2-3 napot várni kell, de még így is kialakulhat átmeneti növekedési depresszió, amit a vöröshere 1-2 hét alatt kihever. Gyorsan felszívódik. Érzékeny gyomok: disznóparéj-félék, keserűfű-félék, libatop-félék, vadrepce stb.

50% piridat

Nincs hivatalos engedélye! Új vetésű vörösherében postemergensen, a vöröshere 10-15 cm-es, a kétszikű gyomok 2-4 leveles fejlettségi állapotában. Érzékeny gyomok: disznóparéj-félék, libatop-félék, vadrepce stb.

A postemergensen alkalmazható herbicidek használata bizonyos kockázattal jár, ezért a pontos szert, dózist, kijuttatás módját személyes konzultáció alapján beszéljük meg.

Kártevők elleni védelem:

A növény kártevői között jelentősek a csipkézőbogarak, lucerna-böde, vincellérbogár, somkóró-bagolypille. A vöröshere magtermését leginkább a cickányormányosok veszélyeztetik, az ezek elleni védekezésen múlhat a magtermesztés sikere. A mindenkori kártevő egyedsűrűség felmérésére a gyakori hálózás alkalmas, ezzel a vegyszeres védekezés időpontját is meg tudjuk határozni. Rovarölőszeres permetezést a zöld bimbók megjelenése előtt el kell végezni, ezt követően már csak a megtermékenyítés után szabad védekezni azért, hogy a poszméhek tevékenységét ne zavarjuk meg.

A vöröshere mag akkor érett, amikor a gubók sötétbarnák és a mag belőlük kézzel kidörzsölhető. Az egyenletes érés érdekében célszerű defóliáló szer használata, mellyel az egymenetes betakarítás is könnyebbé tehető. A szereket szántóföldi géppel 300-350 liter, légi úton 60-80 l/ha vízmennyiséggel kell kipermetezni. A szerek elsodródás esetén a környező kultúrákat is károsíthatják. Az egymenetes betakarítás a kezelés után 4-6 nappal megkezdhető.

A betakarítás kombájnnal történik, ügyeljünk a helyes gépbeállításra. A nyers, kombájntiszta vetőmagot 10-15 cm-es rétegben szétterítve tároljuk, szükség szerint többször forgassuk át, hogy nedvességtartalma 13 % alá essen.