Talajtermékenységet javító zöldtrágyázás

Zöldtrágyázás alatt azt értjük, amikor az erre a célra elvetett növény összes zöld tömegét a talajba dolgozzuk annak érdekében, hogy a talaj minőségét megőrizzük illetve fokozzuk.

A vetésterület nagy részén a legjobb szakmai szándék ellenére is ugyanaz a néhány ipari növény váltja egymást, ami az elővetemény hatás szempontjából nem teremt optimális viszonyokat a kultúrnövények számára – és a talajok termőképességének fenntartása is nehézségeket okoz. Ez a kényszerű gyakorlat különösen igénybe veszi a tápanyaggal gyengén ellátott földeket, és számtalan növényegészségügyi problémát is felvet.

Sok kívánni valót hagy maga után a talajművelési gyakorlat is. A gazdálkodók nagy része néhány hagyományos eszköz többszöri gazdaságtalan használatával igyekszik túllenni a „kötelező” talajmunkákon, figyelmen kívül hagyva a talajlazítás fontosságát és a talajnedvesség minél jobb megőrzését. Aratás után hónapokon át „nyitva vannak” a földek – nincs borítottság – és óriási a kipárolgás. Emellett még a szerves trágyázás (és általában a szervesanyag pótlás) hiánya is nehezíti a talaj termékenységének szinten tartását, javítását. Rossz talajerőben lévő földeken pedig a legjobb technikával és a legmagasabb genetikai értékű vetőmagokkal sem lehet jó eredményeket elérni.

Ha a termelők tudatosan megtervezve számolnak a zöldtrágyázással, és szakmai szempontból is komolyan veszik, akkor csekély költségtöbblettel megvalósítható. Hatása pedig igazolja, hogy a talajok termékenységének fenntartása szempontjából egy kiváló befektetésről van szó.

A köztesnövények termesztéséből adódó előnyök valóban léteznek, és ezt a költséghozam számítások is alátámasztják. A termesztésükre fordított összegek egy termesztési cikluson belül térülnek meg és kamatoznak. Mérséklődnek a művelési költségek, kevesebb művelet szükséges a talajmunkákhoz, a magágy készítéséhez. Fokozatosan visszaszorulnak a gyomok a területről, és csökkennek a növényvédelmi kiadások. A talaj vízgazdálkodása javul a magasabb szervesanyag tartalom következtében, így jobbak a terméskilátások a szárazabb évjáratokban is. Természetesen az előveteményhatás és a zöldtrágyázás előnyeit a mintegy 10-15%-al növekvő terméseredmények is jelzik. A köztesnövények számos előnyét tehát komplexen kell értékelni.

Követendő példa

A kedvezőtlen agronómiai jelenségek ellen a más talajművelési szemlélettel rendelkező országok vetésváltási gyakorlatában már régóta kihasználják a köztesnövények nyújtotta előnyöket. A „Lajtától nyugatra” alig látni az év során vetetlen üres területeket, mert vagy kultúrnövény, vagy az azt követő köztesnövény borítja be a talajt zárt állománnyal. A táblákat az utak széléig művelik, nem hagyva elhagyott, senki által nem kezelt gyomos területeket. A kultúrnövények biztonságosabb és gazdaságos termesztését elősegítő és megalapozó köztesnövények gyakorlati haszna bizonyíthatóan nagy. A vegetációs időszakban elveszik a gyomnövények életterét, zöldtrágyaként a talajba forgatva növelik a szervesanyag tartalmát. Gyökérzetük révén részt vesznek a talajélet fenntartásában vagy megteremtésében, a talajszerkezet, a vízháztartás javításában és a talajművelést egyszerűbbé, olcsóbbá teszik.

Növényválasztás a zöldtrágyázáshoz:

Olajretek - Raphanus Sativus

A köztermesztésben lévő olajretekfajták zöldtrágyanövényként is igazolták, hogy helyük van a növényi sorrendben. Az olajretek kitűnő szervesanyagpótló zöldtrágya. Mélyre hatoló, gazdagon elágazó gyökérzetük erőteljes fejlődést tesz lehetővé kedvezőtlenebb talaj- és éghajlati viszonyok között is. A nagytömegű gyökérzet lazítja és levegősen tartja a talajt, ami igen kedvező életteret kínál a talajban lévő mikroorganizmusok számára.

Fehér mustár - Sinapis Alba

A rövid tenyészidejű mustár mindenütt igen elterjedt zöldtrágyanövény. Augusztusi vetését követően nagyon gyorsan kel, majd a rövidülő nappalok hatására fejlődése is lassul, ami a vegetatív részek fejlődésére kedvező hatású. Állománya gátolja a talajeróziót, és a bemosódó nitrogént a talajfelszín közelében visszatartja. Kiváló gyomelnyomó hatású növény. November közepén érdemes leszántani. Ekkor gyökérrendszere is jelentős tömeget képvisel, és 50-70 cm mélységben szövi át a talajt. A gyakorlat szerint minél sűrűbb a vetés, annál jobb hatású az utódnövények számára.

Facélia - Phacelia Tanacetifolia

Magyar nevén mézontófű – sokak számára úgy ismert, mint mézelő növény. Zöldtrágyanövényként – zárt termelési rendszerekben – a cukorrépa termesztéstechnológia részeként írják elő termelőiknek. Biotermesztésben nélkülözhetetlen! A kezdeti fejlődése nem túl gyors, de később a bundaszerű borítást adó állomány igen jó gyomelnyomó.

Pohánka - Fagopyrum esculentum

A pohánka a keserűfüvek családjába tartozik. Korábban a lápvidékek elterjedt, igénytelen szemes növénye volt. Szerepe gabonaként és méhlegelőként volt jelentős. A növény egyéves és 50-80 cm magas, egy vezérhajtással és számos mellékhajtással. A fehér vagy rózsaszínű virágok áthajló bugákba fejlődnek. Gyorsnövésű, fagyérzékeny növény, napjainkban lett kedvelt zöldtrágya. Zöldtrágyakeverékekben a pohánka hüvelyesekkel, mustárral és olajretekkel nemcsak a gyökértömeg kialakulását segíti elő, hanem a keverékkultúrák szinergetikai hatását is felerősíti (pl. Pohánka 36 kg/ha + mustár 10 kg/ha).